Továbbra is sokat költünk receptköteles gyógyszerekre
- 2009-01-15 11:35:00
- Kutatás
A tavalyi év egyik, szakmai körökben nagy vihart kavart intézkedése a kormány generikus programja volt, amely a lakosság egészségügyi terheinek csökkentését, a gazdaságosabb gyógyszerfelírást irányozta elő. A reformok után egy évvel egy friss piackutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy az elérni kívánt célok csak részben valósultak meg: habár az összesített egészségügyi kiadások némileg valóban csökkentek, a terhek mérséklődése nem a gazdaságos gyógyszerfelírásának köszönhető, receptköteles gyógyszerekre ugyanis még mindig sokat költ a lakosság.
A Szinapszis Kft. 2006 óta rendszeresen, évente vizsgálja a lakosság egészségügyi kiadásainak szerkezetét és alakulását. A felmérések alapja minden esetben egy 1000 fős, országosan reprezentatív minta volt, a legfrissebb kutatása 2008. októberében készült. Mostani cikkünkben a gyógyszervásárlási szokásokkal kapcsolatos eredményeket mutatjuk be, illetve röviden kitérünk a patikán túli OTC értékesítés egy év alatt bekövetkezett hatásaira is.
Rx-re többet, OTC-re kevesebbet költöttünk idén
A korábbi évekhez hasonlóan a háztartások továbbra is vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszereket vásárolnak rendszeresen legnagyobb arányban. Ez előbbire 82, utóbbira pedig 68 százalékuk költ havonta kisebb-nagyobb összeget. A vitaminokra, táplálékkiegészítőkre költők aránya 57 százalék, míg egyéb gyógyhatású készítményekre 46 százalékuk áldoz a családi kasszából.
A közel minden negyedik háztartásban költenek magánorvosi rendelésre és paraszolvenciára, míg a háztartások egytizedének egészségügyi kiadásaiban az alternatív gyógyászat (természetgyógyász, homeopata) is helyet kap.
1. Ábra
A magyar háztartások hány százaléka költ az alábbi termékekre, szolgáltatásokra?
Az egyes kiadási tételekre költők aránya különböző irányban és mértékben változott az előző évhez képest. Az egészségügyi költésekből legnagyobb arányt képviselő receptköteles gyógyszerek felírása minimálisan tér el a korábbi évektől, hiszen 2006-ban a háztartások 85, egy éve pedig 84 százalékának voltak ilyen jellegű kiadásai.
A további gyógyszer és nem gyógyszer típusú kiadások közül legnagyobb mértékben, mintegy 10 százalékkal, az egyéb gyógyhatású készítmények kiadásai mérséklődtek, míg a vény nélkül kapható gyógyszerek esetén 8, vitaminok, táplálékkiegészítők esetében pedig 7 százalékos csökkenés figyelhető meg a tavalyi év adataihoz képest.
Az alternatív gyógyászat (+1 százalék), a magánorvosi rendelés (+5 százalék) illetve a gyógyászati segédeszközök (+6 százalék) tekintetében némi növekedés következett be. Érdekes tény azonban, hogy a paraszolvenciára költők aránya nem változott 2007-hez képest!
Kutatási eredményeink alapján a magyar háztartások összesített egészségügyi kiadásainak összege 2008-ban havonta átlagosan 12 ezer forint körül alakult, de a folyamatosan gyógyszert szedő, krónikus betegek körében ez a szám magasabb, havonta átlagosan 14 ezer forint.
Az egészségügyi kiadások szerkezetén túl arra is rákérdeztünk, hogy átlagosan mennyit fordítanak egy hónapban a családok az egyes termékcsoportokra. A reprezentatív mintában az alábbi átlagos értékeket kaptuk eredményül.
1. Táblázat
A magyar háztartások hány forintot költenek az alábbi termékekre, szolgáltatásokra átlagosan?
(Átlagos havi kiadások)
|
|
2008
|
2007
|
2006
|
|
Receptköteles gyógyszerek
|
6 623 Ft
|
5 027 Ft
|
3 852 Ft
|
|
Recept nélkül kapható gyógyszerek
|
1 669 Ft
|
1 981 Ft
|
1 724 Ft
|
|
Vitaminok, táplálék kiegészítők
|
1 772 Ft
|
1 993 Ft
|
1 305 Ft
|
|
Egyéb gyógyhatású készítmények
|
638 Ft
|
1 050 Ft
|
490 Ft
|
|
Magánorvosi rendelés
|
655 Ft
|
918 Ft
|
851 Ft
|
|
Paraszolvencia (hálapénz)
|
400 Ft
|
1 059 Ft
|
n.a.
|
|
Természetgyógyász, homeopata, csontkovács stb.
|
227 Ft
|
327 Ft
|
205 Ft
|
|
Gyógyászati segédeszközök
|
195 Ft
|
335 Ft
|
226 Ft
|
n.a.=nincs adat (2006-ban nem vizsgáltuk)
Látható, hogy az egészségügyi kiadásaink csökkenése alapvetőn annak köszönhető, hogy – a vényköteles gyógyszerek kivételével – minden kiadási tételre átlagos összeg alapján kevesebbet költöttünk. Egyedül a legnagyobb (és talán legfontosabb) kiadási tétel, a receptre kapható gyógyszerekre fordított átlagos összegek nőttek: míg 2007-ben átlagosan 1200 forintos költségnövekedést könyvelhettünk el, addig 2008-ban 1600 forintra rúgott ez az összeg (ez közel 30 százalékos növekedés az előző évhez képest).
Egyéb kategóriákban párszáz forinttal csökkentek a kiadások, legnagyobb mértékben a paraszolvencia összegében, átlagosan 660 forinttal.
A vényköteles és OTC költéseket az IMS gyógyszerforgalmi adatokkal is validáltuk. Vényköteles gyógyszerekre 2008. szeptemberéig – a KSH által nyilvántartott 3.800.000 háztartással számolva – átlagosan havonta az IMS szerint 5861 Ft-ot költött egy háztartás (a teljes gyógyszerfogyasztásból leszámítva az OEP támogatási összegeket). OTC gyógyszerekre havonta közel 6 milliárd forintot költünk el, amely családonként 1788 forintot jelent. Mindezek alapján látható, hogy becslésünk jónak tekinthető, hiszen a receptre kapható gyógyszereknél 11, vény nélkül kaphatóak esetén pedig 7 százalékos az eltérés.
Patikán túli OTC vásárlási szokásaink
Vény nélkül kapható készítmények esetén további érdekes kérdés, hogy a szükséges OTC gyógyszer hol kerül megvásárlásra. E tekintetben az a tapasztalat, hogy a patikán kívüli vásárlás egyelőre kevéssé elterjedt, 10 lakosból 9 továbbra is gyógyszertárból szerzi be a gyógyító pirulát. Ez az arány az életkor emelkedésével jelentősen csökken, hiszen míg a 45 év alattiak közel 20 százaléka vásárol patikán kívül is, idősebb korosztályokban ez az arány legfeljebb 10 százalék! Nemek tekintetében nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket ebben a kérdésben.
A vásárlások helyszíne alapján a legtöbb OTC gyógyszer drogériákban fogy, a patikán túli beszerzések háromnegyede ugyanis ilyen üzletekben bonyolódik. A vény nélkül kapható készítmények vásárlásának 18 százaléka hipermarketekhez, míg 6 százalékuk benzinkutakhoz köthető.
Mint ahogyan a kutatásból kiderül, a patikai és a patikán túli gyógyszerbeszerzések mellett, a felnőtt lakosság 5 százaléka egyéb helyről is vásárolt már gyógyszert. Az internetes rendelés, a patikában „pult alól” történő vásárlás, az ismerősön keresztül vagy piacon bonyolított vételek aránya legfeljebb 1-2 százalék, és jellemzően a fiatalabb korosztályokban elterjedt. Nemek tekintetében férfiaknál lényegesen magasabb ez az arány (7 százalék), mint a hölgyek esetében (2 százalék). További érdekes tény, hogy a különböző krónikus betegségek közül az allergiások körében igen magas az egyéb helyről történő gyógyszerbeszerzések aránya, átlagosan 12 százalék.
Konklúziók
Egészségügyi kiadásaink tehát valamelyest csökkentek 2008-ban, de mint látható, ez nem a receptköteles készítményekre fordított kiadások mérséklődésének köszönhető. Az azonban már most egyértelműen látszik, hogy a vényre kapható gyógyszerek nemcsak a lakosság, de az állami kasszában is jelentős terhet képviselnek: az OEP által 2007-ben gyógyszerekre kifizetett TB támogatások összesített összege közel 300 milliárd forint volt. A probléma lényegi kérdését valójában nem az összeg nagysága jelenti, sokkal inkább elgondolkoztató az a tény, hogy a kifizetett támogatás több, mint egyharmada szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszereket támogatott – vagyis olyan termékeket, amelyek döntően a helytelen életmód következményeként kialakuló krónikus betegségek kezelését szolgálják! Éppen ezért az egészségügyi kiadások hosszú távú racionalizálásának talán hatékonyabb eszköze lehet a betegségek megelőzése, a lakosság egészségtudatosságának növelése, egy preventív szemlélet- és életmód „megtanítása”.
