Szaklapolvasás patikusok körében (1. rész)
- 2008-06-13 10:29:00
- Kutatás
Patikaliberalizáció, „generikus program”, vény nélkül kapható készítmények patikán túli értékesítése – csak néhány intézkedés, amelyek 2007 végére igen kiélezett versenyt teremtettek a magyar patikai piacon. Mindezek következtében gyártói oldalról is egyre fontosabb cél lett, a patikusok minél hatékonyabb kommunikációs csatornákon történő elérése, meggyőzése.
A Szinapszis Kft. 2004 óta méri az orvosi szaklapok olvasottságát, valamint az Internethasználat elterjedését, mértékét. 2008. januárjában – első alkalommal – a patikusok körében is elvégeztük ezt a kutatást. Habár a tendenciákra vonatkozóan jelenleg még nincs adatunk, a piac jelenlegi helyzetét bemutató eredmények nagyon beszédesek.
A kutatás első részével, a szaklapolvasással kapcsolatos legfontosabb eredményeket mostani számunkban mutatjuk be, míg az Internethasználat piaci helyzetével, szerepével a Pirulatrend következő számában foglalkozunk.
A minta összetétele
Felmérésünkben összesen 50 patikavezetőt és 200 expediálót kérdeztünk meg. A megkérdezettek átlagos életkora 47 év, és átlagosan 24 éve dolgoznak patikusként. A hölgyek aránya 78%, míg a férfiaké 22%. A budapesti gyógyszerészek aránya 15% volt a teljes mintán belül. Regionális eloszlást tekintve Kelet-Magyarország szerepelt nagyobb arányban (49%).
Legnépszerűbb szaklapok a patikusok körében
A patikusok körében az ismert és olvasott lapok átlagos száma 3 lap. A megkérdezettek összességében 35 féle különböző szakmai, illetve kevésbé szakmai jellegű lapot említettek.
A patikusok által leggyakrabban olvasott magyar nyelvű gyógyszerészeti szaklap a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság gondozásában megjelenő Gyógyszerészet. A megkérdezettek 75%-a olvassa ezt a lapot, és a minden számot olvasók aránya 59%! A szaklap olvasottsága a patikavezetők körében lényegesen magasabb (74%), mint az expediálók körében (55%).
Az olvasói lista második helyén az Országos Gyógyszerészeti Intézet kiadványát, a Gyógyszereinket találjuk. A válaszadók egyharmada (32%) a lap minden számát olvassa, további 13%-uk pedig kevésbé rendszeresen forgatja a lapot.
A leggyakrabban olvasott lapok között kell még megemlítenünk a Gyógyszerészi Hírlapot (38%) és az Acta Pharmaceutica Hungaricat (35%). Alacsonyabb olvasottsággal bír ugyan, de említést érdemel a Gyógyszertár (19%), a Gyógyszertári Practicum (12%) és a Pirulatrend (7%) is.
A beosztások szerinti demográfiai bontások alapján megállapítható, hogy az Acta Pharmaceutica Hungaricat és a Pirulatrendet elsősorban patikavezetők, míg a Gyógyszertári Practicumot expediálók forgatják.
A patikusok véleménye alapján az elmúlt egy évben a Gyógyszerészet (13%), a Studium& Practicum (8%) és a Gyógyszereink (7%) fejlődött a legtöbbet. Valamennyi szaklap közül a legszínvonalasabbnak tartott szakmai újság a Gyógyszerészet (39%).
Idegen nyelvű szaklapok olvasása nem jellemző a patikusok körében. Mindössze a megkérdezettek 4%-a tudta felidézni valamelyik külföldi gyógyszerészeti szaklap címét, de azokat rendszeresen alig 2%-uk olvassa!
A nem szakmai témájú napilapok közül a megyei, helyi napilapokon (17%) túl a Magyar Nemzet (15%) és a Népszabadság (14%) a legnépszerűbb a patikusok körében. A leggyakrabban olvasott napilapok között találjuk még a Blikket (7%) és a Magyar Hírlapot (4%) is.
A magazinok, újságok olvasottsági listájának legelején a Nők Lapját (31%) találjuk, és a sort a HVG (8%), a Story (6%) és a Kiskegyed (5%) folytatja.
Olvasási szokások
A patikusok döntő többsége, közel kétharmaduk hetente átlagosan 1-2 órát tölt szaklapok olvasásával. Ennél több időt – 3-4 órát, esetleg még többet – a patikavezetők 38%-a, illetve az expediálók 26%-a fordít újságolvasásra.
Néhány szaklap, mint a Studium&Practicum vagy a Gyógyszerészet-történet egy-egy számának elolvasása átlagosan másfél óra, míg például a Patika Magazin vagy a Phoenix Futár legfeljebb 30-40 percet vesz igénybe. Összességében a patikusok a szaklapok egy-egy szám elolvasásával átlagosan 1 órát töltenek.
A szaklapokban megjelenő hirdetések olvasottsága viszonylag magas: a patikusok 39%-a rendszerint elolvassa a hirdetések tartalmát, 47%-uk érintőlegesen futja át azokat. Ennek ellenére konkrét hirdetést csak nagyon kevesen, a megkérdezettek 17%-a tudott felidézni.
A hirdetések olvasottságát illetően beosztás szerint nem tapasztaltunk lényeges különbségeket.
Az offline kommunikáció szerepe önmagában véve nem megkérdőjelezett, a patikusok igen nagy százaléka forgatja a nyomtatott alapú szakmai lapokat. A gazdasági élet más piaci szereplőihez hasonlóan azonban, mára a gyógyszerészek mindennapjainak is szerves része lett az Internet, és – mint ahogyan azt követező számunkban látni fogjuk – a tendencia egyre inkább az online kommunikáció preferálása felé mutat!
