Szaklapolvasás- és Internethasználat a magyar orvosok körében - Avagy a nyomtatott és online kommunikáció szerepe a szakmai tájékoztatásban 2007 végén

Ezen tényezők közül a legfontosabbak a következők:

-         Világszintű trend, hogy a gyors információáramlás kerül előtérbe, a magyar társadalom is felzárkózik ehhez, ráadásul az orvosok az átlagosnál gyorsabb ütemben csatlakoznak ehhez a vonulathoz

-         2007-ben több olyan változás következett be a magyar egészségügy rendszerében (gyógyszerismertetési tevékenységre vonatkozó szigorú szabályozások, „generikus program”), amelyek közvetlenül vagy közvetve, de érintették a gyógyszercégek piaci működését is, megkövetelve ezáltal, hogy – a költséghatékonysági szempontokat még inkább szem előtt tartva – az orvosokat minél hatékonyabb kommunikációs csatornákon keresztül érjék el.

 

Cégünk 2004 óta méri az orvosi szaklapok olvasottságát, valamint az Internet-használat elterjedését, mértékét. A bemutatott adatok a Szinapszis Kft. 2007. októberében készült primer orvosi kérdőíves kutatásából származnak. Összesen 1300 orvost kérdeztünk meg, a mintákat 18 szakorvosi célcsoportból vettük, és a válaszokat súlyoztuk az egyes csoportok tényleges létszámának megfelelően. A mintaátlagokon túl részletes szakorvosi és demográfiai bontásokban is megvizsgáltuk az eredményeket, melyek közül most elsősorban az életkor szerinti legfontosabb különbségeket szeretnénk kiemelni. Az orvosok végzési éve alapján négy nagyobb korosztályt különböztettünk meg: az idősebbek, 1971 előtt végzettek, 1971-1980, illetve 1981-1990 között végzettek, valamint az 1990 után végzett, fiatalabb orvosok.

 

 

 

Az ismert orvosi szaklapok átlagos száma 4 lap, míg az olvasott lapok száma az idősebbek körében 4, a fiatalabbak esetében pedig 3 lap. A megkérdezettek összességében 113 féle különböző szakmai, illetve kevésbé szakmai jellegű lapot említettek.

 

Az orvosok által leggyakrabban olvasott magyar nyelvű szaklap az Orvostovábbképző Szemle. A megkérdezettek 44%-a olvassa ezt a lapot, és a minden számot olvasók aránya 32%.

 

Az olvasói lista második helyén az Akadémiai Kiadó kiadványát, az Orvosi Hetilapot találjuk. A válaszadók egynegyede (26%) a lap minden számát olvassa, további 17%-uk pedig kevésbé rendszeresen forgatja azt. A leggyakrabban olvasott lapok között kell még kiemelnünk a Magyar Orvost (32%) és a Lege Artis Mediciane-t (27%). Alacsonyabb olvasottsággal bír ugyan, de említést érdemel még a Háziorvostovábbképző Szemle (19%) és a Medical Tribune (18%) is.

 

Az életkor szerinti bontások alapján a leggyakrabban olvasott lapok közül az Orvosi Hetilap, az Orvosok Lapja és a Háziorvostovábbképzős Szemle gyakorisága az életkor emelkedésével nő, vagyis az idősebb korosztály gyakrabban forgatja ezeket. A Medical Tribune minden számát olvasók aránya minden korosztályban hasonló, de az összesített eredmények alapján a lapot többnyire fiatalabb orvosok forgatják.

 

Az orvosok véleménye alapján az elmúlt egy évben legtöbbet fejlődött három lap az Orvostovábbképző Szemle (12%), a Lege Artis Mediciane (6%), valamint a Magyar Orvos Medical Tribune és a Háziorvostovábbképző Szemle (4-4%). Az Orvostovábbképző Szemle látványosabb fejlődését valamennyi korosztály kiemelte, míg a legidősebbeknél a Magyar Orvost, az 1971 után végzettek körében pedig a Lege Artis Mediciane-t találjuk a második helyen.

 

Valamennyi szaklap közül a legszínvonalasabbnak tartott szakmai újság az Orvostovábbképző Szemle (15%), amelynek megítélése minden korosztályban pozitív. Az egyéb lapokat illetően életkor alapján jelentős különbségek vannak: az idősebb orvosok körében ugyanis jóval pozitívabb megítélésű a Családorvosi Fórum, a Praxis, a Medicus Universalis vagy a Gyermekorvos Továbbképzés, ugyanakkor a Medical Tribune megítélése az életkor emelkedésével csökken, és az Orvosi Hetilapot is szívesebben forgatják fiatalabb doktorok.

 

Idegen nyelvű szaklapok olvasása kevésbé jellemző ebben a szakmai körben. Az átlagosan ismert nem magyar nyelvű lapok száma az idősebbeknél 2, a fiatalabbaknál 3, viszont elolvasni legfeljebb 1-1 lapot szoktak. A leggyakrabban olvasott szakmai folyóiratok a BMJ (16%), a The Lancet (14%) és a JAMA (13%), viszont az 1971 előtt végzetteknél a The Lancet és a JAMA vezet.

 

A nem szakmai témájú napilapok közül a megyei, helyi napilapokon (9%) túl a Magyar Nemzet (25%) és a Népszabadság (19%) a legnépszerűbb az orvosok körében. A leggyakrabban olvasott napilapok között találjuk még a Blikket és a Magyar Hírlapot (5-5%) is. A magazinok, újságok olvasottsági listáját a Nők Lapja (17%) vezeti, és a sort a HVG (12%) és a Heti Válasz (5%) folytatja. 

 

 

Minden második orvosok legfeljebb hetente átlagosan 1-2 órát tölt szaklapok olvasásával, 50%-uk pedig ennél többet. A legfeljebb heti 2 órát olvasók főként fiatalok, míg az olvasással ennél több időt eltöltők idősebb orvosok.

A legtöbb szaklap elolvasása legfeljebb átlagosan egy órát vesz igénybe, a leggyakrabban olvasott lapok közül egyedül az Orvostovábbképző Szemle elolvasása igényel közel másfél órát.

 

A szaklapokban megjelenő hirdetések olvasottsága viszonylag magas: az orvosok 42%-a rendszerint elolvassa a hirdetések tartalmát, 43%-uk érintőlegesen futja át azokat. Az 1971 előtt végzettek körében magasabb (53%) a hirdetések tartalmát elolvasók aránya, mint a fiatalabb, 1980 után végzett korosztályban (36%). Konkrét hirdetést a megkérdezettek egyharmada (36%) tudott felidézni.

 

 

Az Internet elterjedését három alapvető mutatószámmal mérjük: az Internet penetráció, vagyis a hozzáféréssel rendelkezők, az e-mail címmel rendelkezők és az Internet használók aránya mutatja meg számunkra, mennyire van jelen a világháló az orvosok életében.

Ahogyan az ábrán is látható, 2007-ben tovább nőtt az Internet elterjedése az orvosok körében és a vizsgált mutatószámok már 90%-hoz közelítenek. Mindez azt jelenti, hogy 10 orvosból 9 biztosan elérhető a világhálón keresztül!

 

A demográfiai bontások alapján azt tapasztaltuk, hogy mindhárom mutatószám az 1981 után végzett orvosok körében magasabb, ugyanakkor az idősebb korosztály képviselői is egyre nagyobb arányban létesítenek hozzáférést, és kezdik el használni a világhálót, hiszen a mutatók ebben a korkategóriában is 50% felett vannak. A 2000 után végzettek körében az internetező orvosok aránya 100%-os (!).

 

Az Internet-használók arányának növekedése mellett tovább nőtt az Internet használatának gyakorisága és mennyisége is. Míg 2006-ban a minden nap internetező orvosok aránya 36% volt, addig egy évvel később már elmondható, hogy minden második orvos (54%) naponta csatlakozik a világhálóhoz. Az 1960 előtt végzett orvosok 38%-a minden nap, 9%-uk minden másnap, 35%-uk hetente néhányszor szokott internetezni.

 

A naponta legalább fél órát internetező orvosok aránya 2006-ban 52%, 2007-ben már 63% volt, amelyből közel minden második(!) doktor ’heavy-user’ (27%), vagyis naponta több, mint 1 órát tölt internetezéssel. A legidősebb orvosok közel 10%-a naponta legfeljebb 10 percet, mintegy egyharmaduk legfeljebb napi fél, illetve 1 órát tölt a világhálón.

Az internetezési szokásokat illetően még elmondható, hogy a legtöbb orvos (58%) 17 és 20 óra között böngészi az egyes oldalakat. 36%-uk 21 és 24 óra, míg 25%-uk 13 és 16 óra között szokott „netezni”. Valamennyi korosztályt összevetve azt tapasztaltuk, hogy az idősebb orvosok körében gyakoribb, hogy 9 és 12 óra között vagy a hajnali órákban interneteznek.

Az orvosok által leggyakrabban felkeresett honlapok között egyébként többnyire orvosszakmai és általános keresőportálokat találunk.

A kutatási eredményeink rámutattak, hogy az Internet mára már szerves része lett az orvosok munkájának: az internetezők több, mint 80%-a rendszeresen használja a világhálót mindennapi munkájához is, elsősorban szakmai hírekkel és újdonságokkal kapcsolatban böngésznek (72%) vagy szaksajtót (könyveket, folyóiratokat) olvasnak a neten (62%). Gyógyszerekkel kapcsolatos adatok keresgélése céljából minden második doktor (53%) használja az Internetet.

Kiemelt szerepe van még a kreditszerző tanfolyamok, továbbképzések vagy kongresszusok neten való keresgélésének (37%), a kollegákkal való kapcsolattartásnak (31%), viszont kevésbé jellemző a gyógyszergyártókkal való internetes kapcsolattartás, ezt ugyanis mindössze 19%-uk említette.

Az életkor szerinti bontások alapján azt tapasztaltuk, hogy az idősebb orvosok 80%-a használja munkájához rendszeresen az Internetet, leginkább szakirodalom olvasására (57%), szakmai hírek, újdonságok keresésére (52%) és továbbképzések, kreditszerző tanfolyamok keresésére (38%).

 

Felmértük azt is, hogy megfelelő lenne-e számukra, ha az orvoslátogatói tevékenység tájékoztató részét a gyógyszercégek Interneten keresztül végeznék (e-detailing). Ahogy az ábrán látható, összességében az orvosok egyharmada fogadná pozitívan a kommunikáció ezen formáját, míg kétharmaduk inkább elutasító jelenleg. Az életkor emelkedésével csökken az internetes orvoslátogatást elfogadhatónak tartók aránya: az idősebb, 1971 előtt végzett korosztályban minden második orvos egyáltalán nem, további közel egynegyedük inkább nem tartja megfelelőnek a látogatás ezen módját.

Az elutasítók kisebb százaléka nem rendelkezik hozzá megfelelő infrastruktúrával, míg nagyobb hányaduk (74%) leginkább a személyes kapcsolattartást hiányolná egy ilyen jellegű felkeresésében.

 

Kíváncsiak voltunk arra is, mi az internetező orvosok véleménye azokról az internetes betegportálokról, melyeket orvosok szerkesztenek, és hiteles információkat szolgáltatnak betegségekről, kezelési lehetőségekről, betegségmegelőzésről, kockázatokról.

Az orvosok közel fele hasznosnak, 13%-uk pedig egyáltalán vagy inkább nem tartja hitelesnek ezeket az oldalakat. Jelentős az csoport, aki nem tudta megítélni jelentőségüket, ugyanis a megkérdezettek majd 90%-a nem ismer ilyen oldalt, nem tudott konkrét betegportált megnevezni.

Tekintve, hogy az idős orvosok jártassága az Internetben alacsonyabb, így az oldalakat elsősorban a fiatalabbak ítélik hatékonyabbnak, hasznosnak.