HUN

ENG

Orvosok a világhálón - Az Internet szerepe a szakmai kommunikációban

  • 2008-01-14 02:31:00
  • Kutatás

  • Az egyik legfontosabb ilyen változás, hogy szigorú szabályozások történtek a gyógyszerismertetési tevékenységre vonatkozóan, amely jelentős többletköltségeket rótt a gyógyszercégek orvoslátogatásaira.
  • A „generikus program” következtében komoly változások történtek a vényköteles gyógyszerek piacán, azáltal, hogy – korlátozva az orvosok gyógyszerfelírási szabadságát – bizonyos gyógyszerek „piros listára” kerültek.
  • Ugyanezen törvényhez kapcsolódva kell megemlítenünk még azt a tényt, hogy a vényen „szabadon helyettesíthető” gyógyszerként jelölt pirulák esetében a készítményválasztás fontos, befolyásoló piaci szereplője lehet a jövőben a patikus is.
Mindezek a piaci folyamatok még inkább megkövetelik a gyógyszergyártóktól, hogy az orvosokat és a patikusokat minél hatékonyabb kommunikációs csatornákon keresztül érjék el.
 
Cégünk 2004 óta méri az orvosi szaklapok olvasottságát, valamint az Internet-használat elterjedését, mértékét. Jelentős változás az Internet piacon történt, jelen cikkünkben ezeket a változásokat szeretnénk megmutatni.
A bemutatott adatok a Szinapszis Kft. 2007. októberében készült primer orvosi kérdőíves kutatásából származnak. Összesen 1300 orvost kérdeztünk meg, a mintákat 18 szakorvosi célcsoportból vettük, és a válaszokat súlyoztuk az egyes csoportok tényleges létszámának megfelelően.
2008. januárjában – első alkalommal – a patikusok körében is elvégeztük ezt a kutatást, melyben 50 patikavezető és 200 expediáló került megkérdezésre. Habár a tendenciákra vonatkozóan jelenleg még nincs adatunk, a piac jelenlegi helyzetét bemutató eredmények is nagyon beszédesek.
 
 
Az Internet elterjedését három alapvető mutatószámmal mérjük: az Internet penetráció, vagyis a hozzáféréssel rendelkezők, az e-mail címmel rendelkezők és az Internet használók aránya mutatja meg számunkra, mennyire van jelen a világháló az orvosok és gyógyszerészek életében.

Ahogyan az ábrán is látható, 2007-ben tovább nőtt az Internet elterjedése az orvosok körében és a vizsgált mutatószámok már 90%-hoz közelítenek. Mindez azt jelenti, hogy 10 orvosból 9 biztosan elérhető a világhálón keresztül!

1. ábra
E-mail cím, Internet-használat és Internet penetráció alakulása az elmúlt 4 évben az orvosok körében
1
A demográfiai bontások alapján azt tapasztaltuk, hogy mindhárom mutatószám az 1981 után végzett orvosok körében magasabb, ugyanakkor az idősebb korosztály képviselői is egyre nagyobb arányban létesítenek hozzáférést, és kezdik el használni a világhálót, hiszen a mutatók ebben a korkategóriában is 50% felett vannak. A 2000 után végzettek körében az internetező orvosok aránya 100%-os (!).
 

A patikusok esetében hasonló képet kaptunk az Internet elterjedését illetően: a penetráció ugyanolyan mértékű, mint az orvosoknál (93%), míg az e-mail címmel rendelkezők (76%) és az internetezők aránya (82%) némileg alacsonyabb.
 
Az Internet-használók arányának növekedése mellett tovább nőtt az Internet használatának gyakorisága és mennyisége is. Míg 2006-ban a minden nap internetező orvosok aránya 36% volt, addig egy évvel később már elmondható, hogy minden második orvos (54%) naponta csatlakozik a világhálóhoz.
2. ábra
Internet-használat gyakoriságának változása az orvosok körében
2
A naponta legalább fél órát internetező orvosok aránya 2006-ban 52%, 2007-ben már 63% volt, amelyből közel minden második(!) doktor ’heavy-user’ (27%), vagyis naponta több, mint 1 órát tölt internetezéssel.

Az internetezés napi szintű mértéke valamivel alacsonyabb a patikusok körében: a teljes mintán belül a megkérdezett patikusok 54%-a tölt legalább fél órát internetezéssel, és ugyanekkorra azok aránya, akik minden nap felcsatlakoznak a világhálóra.

3. ábra
Internet-használat mértékének változása az orvosok körében (napi átlag)
3
Az internetezési szokásokat illetően még elmondható, hogy a legtöbb orvos (58%) 17 és 20 óra között böngészi az egyes oldalakat. 36%-uk 21 és 24 óra, míg 25%-uk 13 és 16 óra között szokott „netezni”.
Az orvosok által leggyakrabban felkeresett honlapok között egyébként többnyire orvosszakmai és általános keresőportálokat találunk.
 
A kutatási eredményeink rámutattak, hogy az Internet mára már szerves része lett az orvosok és a patikusok munkájának: az internetezők több, mint 80%-a rendszeresen használja a világhálót mindennapi munkájához is. Az orvosok elsősorban szakmai hírekkel és újdonságokkal kapcsolatban böngésznek (72%) vagy szaksajtót (könyveket, folyóiratokat) olvasnak a neten (62%). Gyógyszerekkel kapcsolatos adatok keresgélése céljából minden második doktor (53%) használja az Internetet. A patikusoknál ez utóbbi szerep élvez prioritást (58%), de 10 gyógyszerészből 5 az Interneten jut hozzá a legfrissebb információkhoz is (51%).
Az orvosok körében kiemelt szerepe van még a kreditszerző tanfolyamok, továbbképzések vagy kongresszusok neten való keresgélésének (37%), a kollegákkal való kapcsolattartásnak (31%), viszont kevésbé jellemző a gyógyszergyártókkal való internetes kapcsolattartás, ezt ugyanis mindössze 19%-uk említette.
 
Felmértük a doktorok körében azt is, hogy megfelelő lenne-e számukra, ha az orvoslátogatói tevékenység tájékoztató részét a gyógyszercégek interneten keresztül végeznék (e-detailing). Ahogy az ábrán látható, összességében az orvosok egyharmada fogadná pozitívan a kommunikáció ezen formáját, míg kétharmaduk inkább elutasító jelenleg. Kisebb százalékuk nem rendelkezik hozzá megfelelő infrastruktúrával, míg nagyobb hányaduk (74%) leginkább a személyes kapcsolattartást hiányolná egy ilyen jellegű felkeresésében.

 

4. ábra
Az e-detailing megítélése az orvosok körében
4
Kíváncsiak voltunk arra is, mi az internetező orvosok, patikusok véleménye azokról az internetes betegportálokról, melyeket orvosok szerkesztenek, és hiteles információkat szolgáltatnak betegségekről, kezelési lehetőségekről, betegségmegelőzésről, kockázatokról.
Mind az orvosok, mind a patikusok közel fele hasznosnak, és egyaránt 13-13%-uk pedig egyáltalán vagy inkább nem tartja hitelesnek ezeket az oldalakat. Jelentős az csoport, aki nem tudta megítélni jelentőségüket, ugyanis a megkérdezettek majd 90%-a nem ismer ilyen oldalt, nem tudott konkrét betegportált megnevezni.
 
Az elmúlt néhány évre visszamenőleg egyre inkább tendencia, hogy a nyomtatott (offline) kommunikáció mellett az online kommunikáció kerül előtérbe, amelyhez mára már gyakorlatilag minden infrastrukturális háttér adott. Az Internet – jelenleg – még nem helyettesítheti a személyes felkeresést, de meg lehet találni azokat a web alapú csatornákat, ahol hatékonyan elérhetőek az orvosok és a patikusok.