Orvosok a neten
- 2009-03-25 01:35:00
- Kutatás
A gyógyszeripari kommunikáció átalakulóban van. Az orvosok ideje véges, a versenytársak száma nő, és ha lehet, a korábbiakhoz képest még alaposabban mérlegelni kell, milyen eszközökbe allokálják erőforrásaikat a piaci szereplők. Nemcsak az USA-ban, de egyre több nyugat-európai országban is megfigyelhető trend, hogy számos új, az orvosok körében korábban nem alkalmazott, internetes alapú marketing kommunikációs eszköz jelenik meg és válik elfogadottá a gyakorlatban. Éppen ezért a stratégiai tervezés során ma már nemcsak a klasszikus marketing elemeket, hanem az internet által nyújtott lehetőségeket is számításba kell venni – vagy legalábbis érdemes.
De milyen a helyzet a magyar orvosok körében? Milyen a doktorok internetes elérhetősége, mennyi időt töltenek a világhálón egy nap? Cikkünkben a hazai szakemberek internetezési szokásaival kapcsolatos legfőbb piaci adatokat és trendeket mutatjuk be.
Cégünk 2004 óta méri az orvosok internetezési szokásait. A bemutatott adatok a Szinapszis Kft. 2008. szeptemberében készült primer orvosi kérdőíves kutatásából származnak. Összesen 1400 orvost kérdeztünk meg, a mintákat a háziorvosok mellett 20 szakorvosi célcsoportból vettük, és a válaszokat súlyoztuk az egyes csoportok tényleges létszámának megfelelően.
Az Internet elterjedését három alapvető mutatószámmal mérjük: az Internet penetráció, vagyis a hozzáféréssel rendelkezők, az e-mail címmel rendelkezők és az Internet használók aránya mutatja meg számunkra, mennyire van jelen a világháló az orvosok életében.
2008-ban tovább nőtt az Internet elterjedése az orvosok körében és a vizsgált mutatószámok ma már meghaladják a 90 százalékot.
Az e-mail címek típusát tekintve az orvosok 39 százalékának csak magán, 9 százalékuknak pedig csak hivatalos elektronikus elérhetősége van. Mindkét címtípussal 44 százalékuk rendelkezik.
A levelek olvasottsága igen intenzív: a doktorok 16 százaléka naponta többször, további 40 százalékuk pedig naponta egyszer biztosan megnézi postafiókját. Minden ötödik doktor 2-3 naponta, míg ugyanekkora arányuk ennél ritkábban olvassa e-mailjeit.
Ami az elérhetőség helyét illeti, az eléréssel rendelkezők 3 százalékának csak munkahelyén, 7 százalékuknak csak otthon, 86 százalékuknak pedig mindkét helyen biztosított az internetes csatlakozási lehetőség.
A korábbi évek eredményeihez hasonlóan, 2008-ban is megfigyelhető az a tendencia, hogy a mutatószámok az életkor emelkedésével csökkennek, ugyanakkor a fiatalabb, 1990, de különösen a 2000 után végzett doktorok körében sokkal intenzívebb az internetezés mértéke.
Az internet-használók arányának növekedése mellett tovább nőtt a használat gyakorisága is. A 2008-ban mért adatok szerint az orvosok 55 százaléka naponta, minden ötödik orvos pedig 2-3 naponta csatlakozik a világhálóhoz.
Internet-használat gyakoriságának változása az orvosok körében
Az internet alkalmazás mértéke gyakorlatilag nem változott a 2007-es évhez képest, hiszen a naponta legalább fél órát internetező orvosok mért aránya már akkor is elérte a 60 százalékot.
A ’heavy-user’-ek, vagyis naponta több, mint 1 órát internetezéssel töltők aránya 25 százalék.
A nem szakmai célú internetezés során orvosaink főként böngészéssel (76 százalék) és e-mailezéssel (70 százalék) töltik az időt, de akadnak olyanok, akik bizonyos árucikkek vásárlását vagy a banki ügyek intézését (7-7 százalék) is a világhálón keresztül végzik.
A fórumok olvasása vagy a blogok (webes napló) vezetése egyelőre nem elterjedt: közösségi oldalt valamivel több, mint 40 százalékuk még soha nem olvasott, és a „fórumozás” is leginkább az ilyen típusú oldalak olvasgatását, és nem az aktív hozzászólást illetve részvételt jelenti. A blogot ismerők aránya még ennél is alacsonyabb, alig 30 százalék, míg az internetes napló vezetése egyáltalán nem jellemző.
A szakmai célú internetezés tekintetében elmondható, hogy az internetező doktorok közel 90 százaléka rendszeresen használja a világhálót mindennapi munkájához. (Ez az arány egyébként már 2007-ben is hasonló volt.) Az orvosok elsősorban szakirodalmat (könyveket, szaklapokat, cikkeket) olvasnak a neten (50 százalék), de sokan közülük szakmai hírekkel, újdonságokkal kapcsolatban (43 százalék) keresgélnek. A gyógyszeradatok, információk internetes forrásból történő beszerzése minden negyedik doktor (25 százalék) esetében jellemző.
A szakmai illetve magán célú internetezéssel töltött idő aránya közel azonos, viszont az életkor emelkedésével ez utóbbi egyre kisebb aránnyal bír.
Az orvosok által leggyakrabban felkeresett honlapok között többnyire orvosszakmai és általános keresőportálokat találunk. A lapok nyelve jellemzően magyar, a külföldi oldalak rendszeres látogatása nagyon ritka.
2008-ban ismét megvizsgáltuk, milyen az internetező orvosok véleménye azokról az internetes betegportálokról, melyeket orvosok szerkesztenek, és hiteles információkat szolgáltatnak betegségekről, kezelési lehetőségekről, betegségmegelőzésről, kockázatokról.
Az egy évvel korábbi eredményekhez képest bekövetkezett legfontosabb változás, hogy több, mint 10 százalékkal csökkent a kérdésben véleményt alkotni nem tudók tábora. Összességében az ilyen típusú oldalakat hitelesnek tartók aránya 7 százalékkal (63 százalék), a negatívan vélekedők aránya pedig 4 százalékkal nőtt (17 százalék) egy év alatt.
Fontos azonban megjegyezni, hogy konkrét laikus betegportált még mindig csak nagyon kevesen, közel minden tízedik internező orvos tudott említeni. (A leggyakrabban említett betegportálok között a házipatikát, a webdokit és a webbeteget találjuk, 3-3 százalékos említéssel.)
Az elmúlt néhány év tapasztalatai alapján tehát látható, hogy az online kommunikáció jelentősége ma már nem kérdés, az elérhetőséghez gyakorlatilag minden infrastrukturális háttér adott, lehetőséget biztosítva ezzel az elektronikus kommunikáció alkalmazásához. A következő évek legfőbb kihívása a „finomhangolás”, vagyis a hazai orvosok internetezési szokásai mögött rejlő tényleges motivációk és attitűdök még alaposabb megismerése lesz.
