Mit remélsz? – A jogász hallgatók várakozásai
- 2008-05-31 03:23:00
- Konferencia
Az előadás sorozat egyik témája a Szinapszis Piackutató Kft. legfrissebb, 2008. áprilisában az ELTE hallgatói körében végzett felmérése volt, amely a végzős jogászok elhelyezkedéssel kapcsolatos elképzeléseit és lehetőségeit, valamint a jelenlegi oktatás megítélését vizsgálta.
Az önkitöltős kérdőíves kutatásban összesen 104 hallgató vett részt. Végzés éve alapján a teljes mintán belül a megkérdezettek 29%-a idén, míg 31%-uk várhatóan jövőre szerez diplomát. Legmagasabb arányban (35%) a 2010-ben, vagy utána végzők szerepeltek a mintában. Az elemzés során az egyes kérdések végzés éve szerinti bontását külön vizsgáltuk.
A kérdőív részletesen körüljárta a pálya, illetve intézményválasztást befolyásoló tényezőket, a távlati, munkavállalással kapcsolatos elképzeléseket, célokat, de kitért a jelenlegi képzés értékelését is.
Az egyetem presztízse mindent eldönt
A jogász hallgatók számára a felvételikor szerepet játszó legfontosabb tényező elsődlegesen az értelmiségi végzettség, egy piacképes, jogi diploma megszerzése volt, melyben a jogász státusz presztízs, társadalmilag elismert szakmát jelent. Sokan a végzettséghez kapcsolódó jó álláslehetőségekben, pozíciókban bíztak, ugyanakkor az érdeklődési kör vagy a kedvező anyagi lehetőségek szerepe csak másodlagos szereppel bírt a jelentkezés során, mint ahogyan a korai hivatástudat sem jellemző a jogi pályára lépők körében.
Országos szinten a jogi egyetemek közötti választást szinte teljes mértékben az intézmény híre, presztízse határozta meg (91%), amely főként a 2008-ban (93%) és 2009-ben végzők (97%) számára volt döntő tényező. További, de már kevésbé befolyásoló szempont az egyetemről kikerülő, elhelyezkedő diplomások aránya (27%), vagy a rokonok, barátok, ismerősök, tanárok (18%) ajánlása, tanácsa is. Ez előbbi inkább a 2-3 év múlva diplomát szerzők esetében kapott kiemelt szerepet.
A jogi karok oktatási színvonalát minden második diák objektív paraméterek segítségével is összehasonlíthatónak tartja, de ugyanekkora azok aránya, akik szerint nem léteznek ilyen mutatók. A hallgatók az egyes intézményekhez tartozó elhelyezkedési rátákat (46%), az oktatók felkészültségét (20%) vagy a versenyeken való részvétel és elért eredmények arányait (15%) tartják beszédesnek ebben a tekintetben.
Tudatos készülődés az elhelyezkedési nehézségekre
Ami a képzés mennyiségi oldalát illeti, a diákok 55%-a véli úgy, hogy hazánkban a jogász szakmában túlképzés van, így valamelyest problémás lesz az elhelyezkedés, míg további 39%-uk szerint a túlképzés olyannyira jelentős mértékű, hogy az komoly problémákat állít az álláskereső végzősök elé. E kérdésben főként a jövőre vagy később végző hallgatók pesszimisták: esetükben ugyanis 44%-os a jelentős túlképzésről vélekedők aránya, míg a 2008-ban diplomát szerzők 33%-a gondolja ugyanezt.
A végzést követő munkavállalást illetően azok vannak legtöbben (61%), akik elsősorban jogi végzettséget igénylő állást keresnek majd, de szakmájuknak megfelelő munkahely hiányában egyéb végzettséget igénylő munkát is elképzelhetőnek tartanak. Ellenben a diákok 28%-a biztosan jogi, míg 10%-uk biztos, hogy nem jogi végzettséget igénylő munkahelyet keres a diploma megszerzése után. A 2-3 év múlva diplomázó jogászjelöltek egyébként sokkal kevésbé tartják elképzelhetőnek, hogy nem jogi állást keresnek, mint az idén vagy jövőre végző társaik.
Valamilyen – döntően alkalmi jellegű – jogi szakmai gyakorlattal minden második diák rendelkezik, de lényegesen magasabb a gyakorlattal rendelkezők aránya az idén végzők körében (73%). A legtöbben a polgári jog területén (24%) vagy ügyvédi irodában (22%) tettek szert gyakorlati ismeretekre.
További lényeges kérdés az is, hogy a végzős fiatalok hogyan viszonyulnak a külföldi munkavállalási lehetőségekhez. E tekintetben elmondható, hogy a diákok mintegy 60%-a nem tartja kizártnak ezt az eshetőséget, és többségük az idegen országban is szakmájában dolgozna. Ugyanakkor 37%-uknak – jellemzően az idén vagy jövőre diplomázóknak – egyáltalán nincsenek ilyen jellegű tervei. Hozzá kell azonban tenni, hogy a külföldi munkavállalást tervezők alig 40%-a tett eddig konkrét lépéseket (érdeklődött, pályázott stb.) céljai megvalósítása érdekében.
Az egyetem hallgatói szerint az oktatási rendszer gyengepontja a gyakorlatiasabb képzés (70%) hiánya, amely hiányzó nyelvtudással párosulva jelentősen ront(hat)ja a pályakezdő diákok munkavállalási esélyeit.
A hallgatók többsége elégedett
Az eddigi tapasztalatokat és tanulmányokat egybevetve, összességében a hallgatók 11%-ának teljes mértékben, 58%-uknak pedig többnyire teljesültek a felvételikor támasztott elvárásai, igényei az ELTE-n. Végzés éve alapján az idén végzők sokkal elégedetlenebbek, hiszen 53%-uk nyilatkozott úgy, hogy többnyire nem, vagy egyáltalán nem elégedett a képzéssel, míg a 2009-ben végzőknél ez az arány 19%, a 2010-ben vagy később végzőknél pedig már csak 11%.
A diákok 67%-a, ha újradönthetne a pályaválasztásról, ismét a jogi hivatást választaná, mintegy 30%-uk viszont új pályán kezdene. Az újrakezdést kérdésében – a fentiekhez hasonlóan – most is a 2-3 év múlva végzők vélekedtek pozitívabban. Az egyéb kérdésekkel végzett keresztbontások alapján egyébként az is jól látható, hogy a pályát ismételten nem választók, inkább terveznek nem jogi végzettséget igénylő állást, mind belföldön, mind pedig külföldön.
