Minden második magyar túlsúlyos

• 2008-03-24 10:42:00
• Kutatás

Az ezerfős lakossági, reprezentatív mintán alapuló piackutatás központi témája a magyar társadalom egészségtudatosságának vizsgálata, mely az egészséges táplálkozással és a rendszeres testmozgással kapcsolatos lakossági szokásokon túl egy objektív mutatót, a BMI indexet is mér.

A testsúly és a testmagasság értékeire mindössze 16 megkérdezett nem adott értékelhető választ, így az eredmények jól reprezentálják a felnőtt magyar lakosság BMI index-eloszlását.

A hányadosok alapján egyértelmű az eredmény: a 18 év felettiek körében közel minden második lakos küzd kisebb-nagyobb mértékű túlsúllyal! A többletsúllyal küzdők közel kétharmada "enyhén" túlsúlyos (BMI indexük 25 és 30 közötti), míg egyharmaduknak jelentős túlsúlya van (BMI indexük 30 feletti)!

BMI indexek alakulása a felnőtt magyar lakosság körében

Mindezek alapján némi meglepetéssel szolgálnak az egészséges táplálkozással kapcsolatos eredmények: a 18 év feletti lakosság 50 százaléka ugyanis - saját bevallása szerint - inkább egészségesen étkezik, további 15 százalékuk pedig maximálisan figyelmet fordít a változatos, mértékletes étkezésre. (Fontos azonban megjegyeznünk, hogy sajnos a kutatás módszertana nem adott lehetőséget annak feltárására, kinél mit jelent az egészséges táplálkozás.) Az egészséges táplálkozásra minimális figyelmet fordítók vagy azt teljesen figyelmen kívül hagyók aránya 35 százalék.

A rendszeres testmozgás tekintetében közel minden második lakos csak nagyon keveset vagy egyáltalán nem mozog rendszeresen, illetve ugyanekkora azok aránya is, akik egy héten többször végeznek valamilyen mozgást, esetleg sportolnak.

A fiatalok élnek a legkevésbé egészségesen

A demográfiai bontások szerint a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere problémákban gyakrabban érintett 40 év feletti, idősebb korosztály nagyobb figyelmet fordít ugyan az egészséges étkezésre, ez azonban egy mozgásszegény életmóddal társul, így összességében az elhízottak aránya nagyon magas 60 és 75 százalék közötti ezen korcsoportokban!

Sajnos a fiatalabbak sem nevezhetőek példamutatónak ebből a szempontból, mert bár esetükben ritkább az elhízás (20 és 35 százalék közötti), magasabb a rendszertelenül, egészségtelenül étkezők aránya, és csak 44-48 százalékuk mozog rendszeres, vagyis a mozgás iránti igény egyáltalán nem általános körükben.

Ideális esetben az egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás egyaránt fontos részei az egészségtudatos életmódnak, ám e két tényező viszonyát illetően a kutatás arról számol be, hogy az egészségesebben étkezők közel 50 százaléka egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán végez rendszeresen testmozgást!

Ami pedig az egészséges életvitel jövőjét illeti, egyelőre csak szkeptikusak lehetünk, hiszen a leginkább egészségtelenül táplálkozók elsősorban a fiatalabb korosztály képviselői, akiknél ez az életmód ráadásul alacsony mozgásigénnyel társul. A változás természetesen nem reménytelen, csupán az új, "tudatosan egészségtudatos" generáció felnövése egy ideig még várat magára.

(Kiss Katalin, Szinapszis Kft.)