Lenne mit javítani egészségtudatosságunkon
- 2008-04-29 02:06:00
-
Kutatás
Magyarországon minden második lakosnak van valamilyen krónikus betegsége. 50%-os a kisebb-nagyobb mértékben elhízottak aránya, ugyanakkor csak nagyon kevesen mozognak rendszeresen. A lakosság egyharmada dohányzik, ellenben az egészség megőrzésével, a prevencióval kapcsolatos információk egyelőre viszonylag keveseket érdekelnek. Röviden így lehetne összefoglalni a Szinapszis Kft. legfrissebb, a magyar lakosság egészségtudatosságát vizsgáló piackutatásának legfontosabb eredményeit. A helyzet valóban aggasztó – nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatokban is.
Cégünk rendszeresen, minden évben méri a lakosság egészségi állapotát, egészségtudatosságát, különböző ismérvek, mutatók, attitűdvizsgálatok segítségével. 2008-ban két alkalommal, márciusban és szeptemberben készítettük el a felmérést, mindkét esetben 1000 fős, országosan reprezentatív mintán. Mostani cikkünkben őszi kutatásunk legfontosabb eredményeit összegezzük.
Az életmódbeli szokások elemezését egy objektív mutató, a BMI index hazai alakulásának bemutatásával kezdjük. A testsúly és a testmagasság értékeiből számított BMI index objektív képet ad az egészség egyik fontos tényezőjére, az obezitasra vonatkozóan.
Ezen eredmények alapján megállapítható, hogy a 18 év felettiek körében közel minden második lakos küzd kisebb-nagyobb mértékű súlyfelesleggel! A túlsúlyosak közel kétharmada „enyhén” túlsúlyos (BMI indexük 25 és 30 közötti), míg egyharmaduknak jelentős túlsúlya van (BMI indexük 30 feletti)!
Életkor szerinti bontás alapján a túlsúly elsősorban a 40 év felettiek körében jellemző, ezen korcsoportoknál 60-70 százalék közötti az elhízottak aránya.
1. ábra
BMI indexek alakulása a felnőtt magyar lakosság körében
Mindezek alapján némi fenntartással fogadjuk az egészséges táplálkozással kapcsolatos eredményeket: a 18 év feletti lakosság 54 százaléka ugyanis – saját bevallása szerint – inkább egészségesen étkezik, további 14 százalékuk maximális figyelmet fordít a változatos, mértékletes étkezésre. Az egészséges táplálkozásra minimális figyelmet fordítók vagy azt teljesen figyelmen kívül hagyók aránya 32 százalék. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a kutatás módszertana sajnos nem adott lehetőséget annak feltárására, hogy kinél mit jelent az egészséges táplálkozás…
További aggasztó tény, hogy a túlsúlyosak 5 százaléka egyáltalán nem figyel arra, mit eszik, egyharmaduk pedig többnyire egészségtelenül táplálkozik. Maximális figyelmet mindössze a megkérdezettek 16 százaléka fordít étrendjére.
A helyzetet árnyalja az a tény, hogy jelenleg a magyar lakosság mindössze fele szokott rendszeresen mozogni. Ebből a szempontból még a fiatalabbak (40 év alattiak) sem tekinthetőek példamutatónak, hiszen esetükben ugyan ritkább az elhízás (20-35 százalék közötti), de a rendszeresen mozgók aránya csupán 44-48 százalék körüli, vagyis a sportolás iránti igény egyáltalán nem általános ennél a korosztálynál sem! Mindez hosszabb távon jelentős problémákat okozhat, a mozgásszegény életmód a későbbiekben számos krónikus betegség, illetve szövődmény kialakulásához vezethet.
A táplálkozással és testmozgással kapcsolatos eredmények már önmagukban sem túl biztatóak, de a keresztbontások alapján az is jól látható, hogy az egészséges táplálkozás közel sem jelent egyet az egészséges életvitellel. A – saját bevallásuk szerint – egészségesen étkezők csupán 50-60 százaléka mozog rendszeresen, míg az egészséges táplálkozást mellőzők körében a testmozgás is háttérbe szorul!
Az anyagcsere és egyéb kardiovaszkuláris betegségek szempontjából leginkább veszélyeztetett 45 év feletti korcsoport ugyan nagyobb figyelmet fordít az egészséges táplálkozásra, mégis ezen korosztályban a legmagasabb az elhízottak aránya. Ez elsősorban a mozgásszegény életmódra vezethető vissza, amely életforma nem kompenzálja az elfogyasztott ételek mennyiségét.
Egy másik kritikus tény, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság 30 százaléka rendszeresen dohányzik. Ez az arány még nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas. (Az uniós átlag 27 százalék.) A legerősebb dohányosok főként a 25 év alatti fiatalok, esetükben akár 40 százalék is lehet a káros szenvedélynek élők aránya. Meglepő módon a cigarettázók száma a krónikus betegek körében is az átlag körül van (26 százalék)!
Az egészségtelen életmódból eredő káros hatások nem maradnak el: a felmérés eredményei alapján minden második lakosnak van valamilyen krónikus betegsége és a krónikus betegségben szenvedők fele szív-és érrendszeri panaszokkal küzd – amelyek kialakulásában egyébként az életmód meghatározó szerepet játszik!
A halálozások több mint fele szív-és érrendszeri megbetegedésekre vezethető vissza, amelynek eredményeként Magyarország lakossága a kardiovaszkuláris halálozás szempontjából európai viszonylatokat tekintve nagy kockázatúnak számít.
Ahogyan a 2. ábrán is látható (forrás: KSH) a keringési rendszer, a rosszindulatú daganatos, illetve az emésztőrendszeri megbetegedésekhez köthető halálozásokban európai szinten is „vezetünk”. Annak érdekében, hogy a kialakult helyzet javuljon, radikálisan változtatni kellene életmódbeli szokásainkon.
2. ábra
Standardizált halálozási arányszámok 100.000 lakosra vetítve (2005)
Az elszomorító helyzet kialakulásában szerepet játszó legfőbb ok az általános tájékozatlanság: a laikusok körében nem ismertek a legfontosabb rizikófaktorok, hiányzik a tudatos prevenciós magatartás. A 2008. tavaszán végzett felmérésünk egyértelműen rámutatott arra a tényre, hogy a magyar lakosok tájékozottsági szintje az egészségügyi témákat illetően nagyon alacsony és a probléma alapvetően az érdeklődés hiányára vezethető vissza. A megkérdezettek 34 százaléka egyáltalán nem keres egészségügyi vonatkozású információkat, további 7 százalékuk pedig teljesen érdektelen ebben a tekintetben! Csupán minden ötödik lakos érdeklődik proaktívan az ilyen jellegű témák iránt, 37 százalékuknál az is előfordul, hogy utánanéz bizonyos információknak. A demográfiai bontások alapján szoros összefüggés mutatkozott az érdeklődési szint és az iskolai végzettség között is: ez utóbbi emelkedésével ugyanis nő az érdeklődők aránya!
A magyar lakosság egészségtudatossága tehát alacsony, az egyéni felelősség érzete minimális, és csak kevesen tesznek tudatosan egészségük megóvásáért. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb, egyéni és társadalmi szintű feladata az lenne, hogy a laikusok körében előtérbe kerüljön, és általános igénnyé váljon a preventív szemléletű élet- és magatartásforma. A prevenciónak legalább olyan, vagy még fontosabb tényezőnek kellene lennie, mint például a napi megélhetés kérdése.
A tudatosság előremozdítása érdekében rá kell ébreszteni a lakosságot az egészségmegőrzés fontosságára, és ha szükséges, akár anyagilag is érdekeltté kell tenni őket (!) a betegségmegelőző magatartás kialakításában.
A változáshoz természetesen idő kell. Ma már az is előrelépésnek számít, hogy az egészség témája fókuszba került, egyre többet beszélünk róla és a különböző médiumok, csatornák révén a laikusok nap, mint nap szembesülhetnek azzal, mi az, ami hasznos vagy káros saját életünkre nézve. Ahhoz azonban, hogy az egészségség mindenki számára egy fontos és védelmezendő érték legyen, a fenti tények alapján, még nagyon sok időnek kell eltelnie.
