Ipad használat a gyógyításban

• 2012-02-21 16:55:00
• Kutatás

Az említett vita ide kattintva tekinthető meg.

Persze, tudjuk, hogy Magyarországon még ezek az eszközök presztízs-tárgynak számítanak. Inkább a magán felhasználás, semmint az intézményi alkalmazás a jellemző. Mégis igaz, hogy az orvosi kommunikációban egyre nagyobb szerepet töltenek be.

A Szinapszis legfrissebb adatai szerint ugyan az orvosok viszonylag kis hányada használ tablet-et szakmai informálódásra, de arányuk látványosan nő. (2011: 5%, 2010:1%). De lássuk az orvosi és klinikai felhasználási lehetőségeket a fejlettebb világban. A csaknem száz hozzászólás azért is értékes és előremutató, mert zömében nem a technológiával, kommunikációval, marketinggel foglalkozó szakemberek nyilatkoztak elméletben, hanem a klinikai munkában dolgozó gyakorló orvosok, egészségügyi szakemberek szóltak gyakorlati tapasztalataikról. A hozzászólásokból kiderül, hogy a többség rajong az eszközért, és hatalmas potenciált lát benne a jövőre, bár a napi gyakorlatban máris számos előnyt lehet sorolni. Az előnyök mindenképpen felülmúlják a hátrányokat.

Kezdjük tehát a kevesebb említést kapott hátrányos vonatkozásokkal

Az Ipad mozdítható és csalogató, így sokan említik, hogy a kórházi lopások miatt fogyóeszköz. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik, hogy legtöbben a sérülékeny adatbiztonságot emelték ki a vita során. Erre egyszerűnek tűnő ellenszer, hogy nem a gépen tárolják a betegadatokat, hanem szigorú biztonsági kóddal lehet felcsatlakozni egy központi szerverre. Ez különösen kívánatos a kórtermekben elhelyezett rögzített IPad-ekre. A vizit során az orvos magához veszi a gépet, és a kórteremben fekvő betegek legfrissebb adatait átnézi, valamint rögzíti a jegyzeteit. Sokan osztják továbbá azt a nézetet, miszerint az adatbiztonság kockázata nem magasabb a táblagépek esetében, mint bármely más hordozható eszköznél (laptop, telefon).

A nálunk fejlettebb intézményi környezetben is hatalmas terhet ró az orvosokra az adminisztráció, és a tábla gépek etekintetben is csak csekély előrelépést jelentek. „A valósidejű dokumentáció az orvosi munka hatékonyságának Szent Grálja. A maximális hatékonyság eléréséhez az orvosnak akkor kell dokumentálnia, amikor a beteget vizsgálja.  Hangfelismerő, hangrögzítő módszerek rendelkezésre állnak ugyan, de sok beteg nem tolerálja ezek használatát a vizit során. Vagyis a dokumentálás két vizsgálat között, vagy a nap végén történik. Betegenként 5 perces adminisztrációval számolva, ez napi további 2 óra munkaterhet jelent az orvosnak. A gyorsabb adatbevitelt az Ipad sem csökkenti radikálisan.”  A vitából kiderül továbbá, hogy számos intézményben a beteg számára is adott a közös gépek használata, mely fertőző osztályok esetében további veszélyforrás (bár ez igaz más eszközök használatára is ebben a környezetben).

Az előnyök

Az előnyök számosak. Az intézményi szintű előnyök akkor jelentkeznek, amikor az eszközök nagy számban (papírköltség csökkentés), és az információs rendszerre csatlakozva működnek (kevesebb orvosi adminisztráció, azonnali és pontosabb adatok, kevesebb miszkommunikáció, kisebb redundancia). Az orvosok érzékelik a hatékonyabb munkát, amennyiben egy felületen láthatják a beteg adatait, eredményeit, elérhetik a friss diagnózist a képalkotó eszközökről, további beutalókat állíthatnak ki, s mindezt úgy, hogy nem kellett várni egy másik osztályról elküldött anyagra, papírt tölteni a nyomtatóba, netalán tán szabad kompjuterre várni az osztályon. Ahogy az egyik hozzászóló megfogalmazta: „Steve Jobs egyszerűen arra jött rá, hogyan tömörítse az asztali számítógépek előnyeit egy olyan kis tárgyba, mely egy jegyzetlap ergonómiájával bír. Az egészségügy hajszolt üzemében ez egy lényeges szempont…Minden attól függ, hogy az ergonomia lehetősége miként segíti a döntési helyzeteket és az orvos-beteg interakciót.”Kritikusok szerint azonban az orvos munkája olyan sokféle környezetben zajlik, hogy egyetlen gép képtelen mindhez alkalmazkodni.

Az intézményi előnyökön túl az Ipad és társai a hagyományos orvos-beteg viszonyra is hatással vannak. Ezen gépek használata, ha nem is mérföldkő az orvos-beteg kommunikációban, minden esetre kedvezően befolyásolja annak mértékét, tartalmát és minőségét. Vannak olyan gyakorlati alkalmazási lehetőségek, melyek ténylegesen nem életbevágóak, nem alakítják át az egészségügy működését, hatékonyságát, mégis előrelépést jelentenek a beteg kezelésében: pl. az orvos Ipad-en rögzíti a beteg mozgását (pl. mozgásszervi betegség esetén), melyet bemutat a betegnek. Több felvétel összevágásával nyomon követhető a mozgáskészség alakulása. Jellemző gyakorlat még a betegek számára érthetően, vizuálisan bemutatni a betegség alakulását, statisztikákat, grafikonokat. Beteg compliance programokban a „jól teljesítő” betegek ingyenes itunes letöltések formájában kaphatnak további ösztönzést.

Az IPad-en és IPhone-on elérhető orvosi alkalmazások megszámlálhatatlanok, használhatóságuk és szükségességük eltérő. Ugyanakkor néhány, a vitához hozzászóló orvos úgy véli, hogy a speciális igénnyel élő (pl. vak) páciensek esetében igazi áttörést jelentenek az egyes alkalmazások.

De mi a helyzet Magyarországon? Hamarosan jelentkezünk tanulmányunkkal, melyben részben a táblagépek az egészségügyben jellemző hazai alkalmazásaival, felhasználásával foglalkozunk. Addig is szívesen várunk hozzászólásokat a magyarországi tapasztalatokról, alkalmazásokról.

Bán Csilla, kvalitatív igazgató