Hol tart ma a gyógyszeripari marketing? – Az orvosok megmondják

  • 2013-05-28 08:56:00
  • Kutatás


Az orvosok nagyon érzik a változást és nyitottak az új kommunikációs megoldásokra

A gyógyszeripari marketinget vizsgáló attitűd állításokból kiderül, az orvosok közel 70 százaléka véli úgy, a megváltozott iparági környezetben, a beszűkülő lehetőségek mellett a gyógyszeripari marketing túlélését az eddigi hagyományos megoldásoktól eltérő alternatív kommunikáció jelentheti. Az orvostársadalom mintegy kétharmada (62%) elfogadta, a tradicionális kommunikációs megoldások kora lejárt, nyitottak az újdonságokra, ugyanakkor közel minden második válaszadó (55%) szerint a hazai iparági marketing meglehetősen elmaradott az innovációban ahhoz képest, hogy az általunk gyártott termékek milyen magas fokú innovációt képviselnek.

A felmérés rámutat: egyáltalán nem idegen a szakma körében a megszokott megoldások teljesen vagy részlegesen online platformra történő helyezésének ötlete. Míg évekkel ezelőtt szinte elképzelhetetlennek tűnt ezen lehetőségek adoptálása, ma már minden negyedik orvos véli úgy, a továbbképzések, kerekasztal beszélgetések digitális formában is megvalósíthatók, 10 százalékuk pedig a személyes látogatás, konferenciák esetében tartja elképzelhetőnek ezen csatornák alkalmazását.

Mind a házi-, mind a szakorvosok közel 70 százaléka szerint, a beszűkülő kommunikációs lehetőségek következtében az online orvos-szakmai közösségek, fórumok szerepe biztosan fel fog értékelődni a jövőben, nem zárkóznak el ezek látogatásától, sőt közel kétharmaduk (57%) már most úgy véli, egy látogatóval ápolt kapcsolata akkor is lehet hatékony, ha a rep a személyes felkeresés mellett – az orvos igénye szerint – online (pl. Skype-on, e-mailen) is kapcsolatot tart vele.

Átalakulóban az orvoslátogatás megítélése

A válaszadók jelentős többsége, 68 százaléka szerint a látogatások mennyisége várhatóan tovább csökken majd a jövőben, az azonban nem egyértelmű, milyen jövőt jósolnak ezek minőségének. Meglátásunk szerint ez jó hír, hiszen felveti annak lehetőségét, hogy bár az orvosok tudják, változóban van az ismertetési gyakorlat, szűkülnek a lehetőségek, nincsenek negatív percepcióik, egyelőre várakozással tekintetnek a jövőre.

 

Jelentős az egyet értés abban is, hogy az orvoslátogatásnak manapság már nem csak a szakmai információ átadásáról kell(ene) szólnia, hiszen sokkal inkább egy tágabb értelemben vett kapcsolatot jelent, amelynek során a megfelelő szakmai felkészültség „csupán” alapkövetelmény, hozzáadott értéket a kellő kommunikációs és helyzetmegoldó készségek alkalmazása jelenthet (91%).

 

A felmérés eredményei alapján elmondható, az orvostársadalom elfogadta, hogy az internet a következő néhány évben kiegészítheti az orvoslátogató munkáját (85%), és külön érdekesség, hogy míg a szakemberek közel fele (47%) teljesen meg van győződve arról, hogy egy orvoslátogatónak lépést kell tartani az új digitális megoldásokkal, addig a képviselők mindössze 37 százaléka gondolja ugyanezt. Szintén éles véleménykülönbség figyelhető meg az orvos és a látogató között a képviselői szakma nélkülözhetetlenségével kapcsolatban, hiszen míg a doktorok „mindössze” 58 százaléka tartja feltétlen szükségesnek a tájékoztatás ezen formáját, addig a látogatók jelentősen túlértékelik magukat, 79 százalékuk véli pótolhatatlannak munkáját.

Célszerű lehet újragondolni a gyártói image-et is

A gyártók jövőbeli megítélése szempontjából mindenképpen fontos kérdés lesz a gyártói image alakulása, tudatos tervezése. Már most a doktorok közel kétharmada (56%) véli úgy, az elmúlt 1-1,5 évben jelentősen eltávolodott a gyártókkal ápolt kapcsolata, és minden második orvos (46%) érzi sokszor "arctalan óriásnak” ezeket a cégeket. Hozzájárul mindehhez az is, hogy tízből 8-an (82%) gyógyszercég-orvos kapcsolatról valójában nem, inkább csak látogató-orvos kapcsolatról tudnának beszámolni. Az ismertetett eredményeket csak megerősíti, hogy a képviselők hasonlóan vélekednek az általuk látogatott orvosok érzéséivel kapcsolatban.

A kutatásról

A felmérés módszertana online kérdőíves kutatás volt, a kitöltők száma n=506 fő, amelynek 24 százaléka háziorvos, 76 százaléka szakorvos. Földrajzi elhelyezkedés, életkor, nem, a kezelt betegek száma alapján vegyes a minta összetétele. A kitöltők átlagosan 49 százaléka kizárólag állami rendelésen, 3 százaléka csak magánrendelésen dolgozik, 48 százalékuk mindkét rendelési helyen megfordul.