Hazai orvosok szaklap és Internet-használat - A szakmai kommunikáció kiemelt csatornáinak helyzete 2006 végén

Természetesen a hangsúlyok, az egyes eszközök szerepe évről-évre változik, mely mögött több, egymástól akár független tényező áll. Ezen tényezők közül a legfontosabbak a következők:

 

-         Világszintű trend, hogy a gyors információáramlás kerül előtérbe, a magyar társadalom is felzárkózik ehhez, ráadásul az orvosok az átlagosnál gyorsabb ütemben csatlakoznak ehhez a vonulathoz

-         A gyógyszergyári oldalon a költséghatékonyság egyre fontosabb, mindenki keres alternatív lehetőségeket, melyek segítségével hatékonyan kommunikálhat célcsoportjával

-         A hatályos jogszabályok is jelentősen befolyásolhatják a hangsúlyokat, jelen pillanatban is a benyújtott és várhatóan elfogadásra kerülő törvénytervezet jelentős többletköltségeket róna az orvoslátogatásokra.

 

Cégünk ezért minden évben méri az orvosi szaklapok olvasottságát, valamint az Internet-használat elterjedését, mint a szakmai tájékoztatás és reklámok lehetséges médiáját. Mostani cikkünkben elsősorban a változásokat, trendeket szeretném bemutatni az adott két területen, továbbá az ismertetett adatok alapján az ezekből adódó következtetéseinket. A bemutatott adatok a Szinapszis Kft. primer kérdőíves kutatásaiból származnak. A mintákat 15 szakorvosi célcsoportból vettük, a válaszokat súlyoztuk az egyes csoportok tényleges létszámának megfelelően.

 

 

Az orvosi szaklapokról most csak makroszinten beszélek, az egyes lapok pozícióját, azok változásait a teljes piackutatási anyagunk tartalmazza részletesen. Magyarországon megközelítőleg 110 különböző orvosoknak szóló szaklap jelenik meg rendszeresen magyar nyelven. A kutatásban résztvevő orvosok átlagosan 3,4 magyar nyelvű, továbbá 0,8 angol nyelvű szaklapot olvasnak. A magyar nyelvű szaklapok száma nem változott szignifikánsan az elmúlt években, azonban a külföldi szakirodalom olvasottsága növekedett. Természetesen jelentős eltéréseket tapasztaltunk az egyes orvoscsoportok esetében; vannak olyan szakmák, ahol 1-2 meghatározó lap van mindösszesen, illetve olyanok is, melyeket számos szaklap céloz meg egyidejűleg.

 

 

 

Összességében valamelyest csökkent a szaklapolvasással eltöltött idő, jellemzően hetente 1-4 órát szakítanak az orvosok ezek olvasására, több orvos vélte úgy, hogy kötelességük a szaklapokat olvasni, bár kénytelenek szelektálni, sokszor csak hetente 1-2 cikk van, amit érdemes elolvasni. Az orvosok készítményfelírására legjelentősebben rendre az összefoglaló közlemények, klinikai vizsgálatok és esettanulmányok vannak hatással. Ugyan a gyógyszerhirdetéseket leghátrább sorolták, de másik kérdésünkből kiderült, hogy az orvosok 50%-a nemcsak megnézi, de el is olvassa a hirdetések tartalmát, míg további 30%-uk felületesebben, de szintén átfutja azokat. Következtetésképpen elmondhatjuk, hogy a szaklapok szerepe továbbra is igen jelentős, bár a túltelített piac (például háziorvosok esetén) megosztja az olvasóközönséget, és kritikusabbá teszi őket tartalmi és formai szempontból is.

 

 

Az internettel és online kommunikációval folyamatosan foglalkozunk mindannyian. Az Internet a jövő, hangzik el nagyon gyakran, de vajon már a jelen is egyben? Az már a közelmúltban bebizonyosodott, hogy nem az egy-egy gyógyszergyártó saját fejlesztésű és üzemeltetésű honlapja a követendő út, a céggel és termékekkel kapcsolatos információk nem vonzzák oda az orvosokat rendszeresen, csak ad-hoc jelleggel keresnek fel ilyen oldalakat abban az esetben, ha valamilyen specifikus információra van szükségük. Azok a portálok sikeresek (nagy látogatottságúak) egyfelől, melyek orvosszakmai témák mellett egészségpolitikai, jogi kérdésekkel, általános hírekkel, újdonságokkal is szolgálnak, másfelől azok, amelyek közvetlen segítséget nyújtanak az orvosok mindennapi munkájához.

 

Három alapvető mutatószámot vizsgálunk, az Internet penetrációt (hozzáféréssel rendelkezés), az e-mail címmel rendelkezők és az Internet használók arányát. Az elmúlt években ezek a százalékok a következőképp alakultak.

 

 

 

Láthatjuk, hogy a növekedés igen gyors, az idősebb korosztály képviselői is egyre nagyobb arányban létesítenek hozzáférést, és kezdik el használni a világhálót, ugyanis már tavaly az 1990 után végzettek körében közel 100%-os volt a penetráció. Ráadásul nemcsak az Internet-használók aránya növekszik, hanem az Internet használatának gyakorissága és mennyisége is. Az idei felmérés során azt tapasztaltuk, hogy az internetet használó orvosok 43%-a minden nap internetezik, további 43%-a hetente többször. Egynegyedük igazi ’heavy-user’-nek számít, naponta több mint 1 órát tölt az Interneten.

 

 

 

 

 

Összességében láthatjuk, hogy az Internet penetrációja rövid időn belül meg fogja közelíteni a 100%-ot az orvosok körében. Természetesen mindig lesz néhány olyan orvos (mint ahogy bármely más szakmát is említhetnénk), aki ellenáll az új idők szeleinek. Az is igaz továbbá, hogy van olyan szegmens, aki nem használja szakmára az Internetet, de már most kijelenthetjük, hogy az orvosok túlnyomó többségét el lehet érni az Interneten keresztül, az infrastrukturális háttér kiépült, a kérdés immáron csak a hogyan, milyen módon?