Egészségtrendek 2013
- 2013-02-27 10:10:00
- Kutatás
Az év vége közeledtével igen aktuális, hogy áttekintsük az elmúlt év(ek) legfontosabb történéseit, és kicsit a jövő várható trendjeivel foglalkozzunk. Nem célom, hogy kőbe véshető megállapításokat tegyek, hiszen a dolgok jelenlegi alakulását elnézve, a külső – elsősorban politikai – tényezők olykor kiszámíthatatlan változásai mellett ez felelőtlenség is lenne. Vannak azonban piaci folyamatok, amelyek alakulása szinte önmagáért beszél, írásomban ezeket szeretném összegezni.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a lenti sorok forrását részben szekunder adatok, részben pedig a Szinapszis Kft. saját kutatási eredményei és piaci tapasztalatai képezik. Összefoglalómban az egészségpolitikát, orvosokat, gyógyszerészeket és laikusokat érintő trendeket veszem górcső alá, nem foglalkozom ugyanakkor a befektetői oldal (pl. magánklinika, pénzügy, turizmus) változásaival, amelyek inkább „haszonélvezői” az iparági változásoknak. A témát igyekszem átfogóan megközelíteni, célom inkább a gondolatébresztés, mint részletekbe menő elemzés volt.
Egészségpolitikai aktualitások
Az egészségpolitika színterén igen mozgalmas időszakot tudhat maga mögött a szakma. A változások alapjaival, lépéseivel három terv is foglalkozott az elmúlt években, kezdve a 2011-es Új Széchenyi tervvel, amely külön fejezetben hangsúlyozta az egészségipar gazdaságban betöltött szerepét, jelentőségét. Még ugyanebben az évben jelent meg a Semmelweis terv, amely több oldalon keresztül részletezi, mik jelenthetik egy megújuló egészségügy alapjait. Végül, de nem utolsó sorban a Széll Kálmán tervek konkrét lépéseket fogalmaztak meg a javasoltan követendő terápiás gyakorlatra és a gyógyszeripari megszorításokra vonatkozóan.
Kiemelendő – szemléletbeli – változás, hogy a korábbi évek „puhább” típusú hozzáállásával szemben most a problémák ténye és súlya ismertté, kimondottá vált, mint ahogyan az is megfogalmazásra került, hogy a tüneti kezelés nem megoldás, radikális változásokra van szükség az egészségügyben.
A jövő biztosan a megkezdett paradigmaváltás folytatásáról szól majd, amelyben az egészségügy nem csupán költségvetési kiadási tétel, hanem gazdaságélénkítő, a lakosság alapvető szükségletét kielégítő mega-iparág. Az irányítás oldaláról tudatosnak vélhetők azok a lépések is (pl. a hamburgeradó, nemdohányzók védelméről szóló törvény, stb.), amelyek célja az egészségügy „ingyenes képzetének” lebontása, és egy edukáltabb, az egészségéért aktívan tenni vagy akár fizeti hajlandó fogyasztó nevelése.
A 2013-as év központi kérdéskörét jelenthetik az ellátó rendszer átalakulásával járó változások is, hiszen az államosítás, a várólisták nyilvánossá tétele vagy az egészségbiztosítás adómentes béren kívüli juttatásként való elérhetősége a magánorvoslás, magándiagnosztika szerepének várható felértékelődését eredményezi majd - különösen, ha figyelembe vesszük, hogy erre fogyasztói oldalon is komoly igény mutatkozik.
Az orvosok helyzete 2013-ban
Az aktuális változások következtében az orvosok terápiás szabadsága – különösen bizonyos szakterületeken – erős egészségpolitikai nyomás alá került. A gyógyszerválasztási gyakorlat során a szakmai szempontok mellett magas fokú árérzékenység is szerepet játszik, amely komolyan befolyásolja a döntéshozatalt.
A szakma egészségügybe vetett bizalma csökken, illetve stagnál, a jövő évben fokozódó probléma lehet a szakemberhiány (egy 2012 novemberében közzétett adat szerint az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint idén szeptemberig már több mint 1600 egészségügyi dolgozó jelezte, hogy külföldön vállal munkát).
Meglátásunk szerint jelentős változást hozhat a következő időszakban az online csatorna szerepének felértékelődése, amely új távlatokat nyithat a gyógyszergyárak szakmával ápolt kapcsolattartásában. Magyarországon közép-kelet európai viszonylatban is magas azon orvosok aránya, akik az informálódás mellett aktívan használják a netet a beteggel történő kommunikációra is, amely „jelenség” a páciensek újfajta becsatornázási lehetőségét hordozza magában.
Tudatos tervezéssel a web költséghatékony megoldások platformja lehet, amelyre - figyelembe véve a megszorítási intézkedések marketingköltést korlátozó hatásait – komoly szüksége van a gyógyszeriparnak.
Kutatásai tapasztalataink alapján az orvosok érzékelik az interneten tájékozódó, „új” beteg megjelenését, így érdekes kihívása lesz az elkövetkező időszaknak, miként tanácsos a kérdésekkel (és alkalmanként konkrét igényekkel) jelentkező páciensekkel kommunikálni, milyen módon kell ezt a jellemzően „partneri” viszonyon alapuló helyzetet kezelni, hogyan célszerű az adódó kényes – akár jogi-felelősségi – kérdéseket megfelelően kezelni.
Az egészségügyi helyzet sokszor negatív irányú változásainak hatására az elvándorlás mellett mind több szakemberben vetődhet fel a magánorvoslás lehetőségének kérdése, amely egy letisztított, verseny alapú szolgáltatási rendszer működtetését teszi lehetővé.
A gyógyszerész ágazat várható trendjei
A 2011-es év a patikai piacon is komoly változásokat hozott. Míg a 2006-ban elindított liberalizáció egy merkantilista modell alapjait teremtette meg, addig a 2011-es év egy új, etikusabb modell felé való elmozdulást mutat, amelyben kiemelt szereppel bír a gyógyszerészi gondozás és a helyettesítés.
Egy érdekes kérdés a jövőre vonatkozóan, milyen piaci változások várhatók ebben a szektorban. A gyógyszerészek szerepe a gyártók stratégiájában egyértelműen felértékelődött, különösen a hatóanyag-alapú felírás és a generikus ösztönzés révén.
Ismert tény ugyanakkor, hogy számos gyógyszertár komoly megélhetési gondokkal küzd, és bár érdekképviseleti szinten aktív támogató szándék mutatkozik, sokaknak kérdéses a túlélés. Mindezek ellenére a gyógyszerészek többségének hozzáállása, gondolkodása konzervatív, a jelenlegi helyzetből való kilábalás megoldásaként jellemzően elutasítják azokat a lehetőségeket, amelyek a betegeket pénzügyi szempontból érintik (pl. térítési díjak emelése, bizonyos patikai szolgáltatások fizetőssé tétele) vagy a patikai értékesítés-orientáltság fokozásának igényét vetik fel (pl. patikai termékkör bővítése). A kilábalási stratégiák közül a szolgáltatási színvonal szélesítése vagy az ügyfélközpontúbb kiszolgálás előremutatónak tűnik, kérdés azonban, milyen a piac szereplőinek kockázatvállalási hajlandósága, mennyire mernek új dolgokba belevágni. Egy év múlva talán erre is választ adhatunk.
Az új típusú betegek, egészségfogyasztók
A laikusok körében kiemelendő, talán egyik legfontosabb tény, hogy a korábban megfigyelhető attitűd, mely szerint az egészség nem képvisel kellő fajsúlyú értéket és hiányzik az egyén felelősség érzete, jelentősen kezd átértékelődni.
Az internet megjelenésével elérhető szinte korlátlan mennyiségű információ révén talán nem túlzás azt állítani, gyakorlatilag egy új világ nyílt meg a fogyasztók előtt az egészségügyhöz kapcsolódóan. A „fehér köpeny mítosz” kezd ledőlni, és a hierarchikus, alá-fölérendeltségi viszony már-már kiegyenlítődni látszik. A magas szintű tájékozódás lehetősége révén egyre nagyobb azon laikusok aránya, akik a szó klasszikus értelmében véve fogyasztóivá válnak az egészségügynek, és minőségi szolgáltatást, terápiát várnak el az orvostól, intézménytől.
Ők azok, akik egészségükre, egy modern gyógyszeres terápiára, esetleg egy gyors diagnosztikai megoldásra hajlandóak akár több pénzt áldozni – és ami fontos, nemcsak saját, de hozzátartozóik részére is! Ők azok, akik kerülve az állami rendszer problémáit (várólisták, paraszolvencia) kiszámítható, átlátható egészségügyi megoldásokat keresnek, amelyben pontosan tudják, mit kaphatnak az általuk kifizetett összegért.
Mindezek következtében ezek az emberek új kommunikációs célcsoportot jelentenek majd az egészség- és gyógyszeripar szolgáltatói számára. Esetükben előtérbe kerülhetnek új, innovatív tájékoztató, edukációs megoldások, amelyek alapjait akár az egyre népszerűbbé váló digitális eszközök is jelenthetik.
A laikusok, a betegek tájékozottságának, tudatosságának emelkedésével további következményként vetődik fel az orvos-beteg viszonyának átértékelődése, a jogi-felelősségi kérdések felértékelődése. A magánorvosi ellátás rendszerében ez még relatíve jól letisztázott kereteken belül működhet majd, kritikusabb helyzetbe az állami egészségügyi szolgáltatók kerülhetnek ebből a szempontból.
Kiss Katalin
Szinapszis Kft.
