Bizonytalan a magyar orvosok jövőképe
- 2009-04-10 01:48:00
- Kutatás
Az elmúlt időszak egészségügyet érintő jelentős változásainak következtében a magyar orvostársadalom nehéz helyzetbe került. Egyik oldalról a hivatali intézkedéseknek, míg másik oldalról a betegek folyamatos elvárásainak kell megfelelni egy igen nehéz gazdasági-társadalmi környezetben.
A Szinapszis Kft. több, mint 10 éves fennállása óta több százezer orvossal készített interjút, de újra meg újra visszatérő problémaként tapasztalja, hogy a magyar orvosok társadalmi megbecsülése nagyon alacsony. A most elkészített felmérés nem titkolt célja, hogy megpróbáljon javítani ezen a helyzeten azáltal, hogy az orvost, mint embert mutatja be. Meggyőződésünk, hogy ezen információk nemcsak abban segíthetnek, hogy a társadalom közelebbről megismerje őket, hanem abban is, hogy javuljon az doktorok megítélése és hosszú távon az orvos-beteg kapcsolat minősége.
A kutatásról
A 2009 februárjában online kérdőíves módszerrel készült felmérésben 561 orvos küldte vissza a kitöltött kérdőívet. (Megj.: az említett módszertan mellett elért mintaszám rendkívül magasnak tekinthető, amely egyértelműen arra utal, hogy a vizsgált témáknak kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az orvosok is.) A megkérdezettek 23 százaléka háziorvos, 77 százalékuk pedig szakorvos. A minta orvosi szakok szerinti eloszlása igen jól közelíti a teljes orvosi populáció orvosi szakok szerinti eloszlását. A kitöltők átlagos életkora 47 év és nyugdíjazásukat tekintve átlagosan 26 százalékuk 10 éven belül, 64 százalékuk pedig ennél később vonul nyugdíjba.
Életmódbeli szokások
Mielőtt bemutatnánk, hogy mivel foglalkoznak legszívesebben orvosaink, fontos látnunk azt is, mennyi időt töltenek munkával és mennyi szabadidejük marad hivatásuk teljesítése mellett. Összességében megállapítható, hogy a hazai orvosok egy átlagos munkanapon munkába járással együtt átlagosan 10 órát töltenek munkával, és az orvosi szakok szerinti bontás alapján ez az időtartam a háziorvosok esetében egy órával rövidül.
A havi szabadnapok átlagos száma 6 nap, és megfigyelhető, hogy az életkor emelkedésével ez a szám nő: míg 40 év alatt alig 5 nap, addig 60 év felett közel 7 nap. A szabadnapok tekintetében szakorvosok és háziorvosok között nincs jelentős különbség.
A 2008-ban szabadsággal töltött napok száma háziorvosok esetében átlagosan 21, szakorvosok esetében pedig 26 nap, és a teljes célcsoportra nézve átlagosan 25 nap volt.
A hosszú munkaidő és a relatíve kevés szabadidő mellett azért sok orvos próbál hosszabb-rövidebb időt szánni a kikapcsolódásra. A háziorvosok 92 százaléka illetve a szakorvosok 87 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen kedvenc időtöltése, hobbija.
Legtöbbjük sportolni szeret szabadidejében (51 százalék), de sokuknak a könyv-, újság olvasás (42 százalék) vagy túrázás, természetjárás (38 százalék) jelent igazi kikapcsolódást.
A leggyakrabban említett hobbik sorát a kertészkedés, illetve a zenehallgatás folytatja, melyeket minden ötödik orvos nevezett meg, közel 10 százalékuk pedig internetezéssel, számítógépezéssel, televíziózással, rádióhallgatással vagy filmnézéssel tölti legszívesebben idejét.
Arra a kérdésre, hogy „Ön milyen aktív jellegű tevékenységeket szokott végezni szabadidejében?”, a legtöbben (68 százalék) a családot nevezték meg.Nagyon sok orvos, ha ideje engedi, tanul, illetve vesz részt továbbképzésen, de a leggyakoribb időtöltések között találjuk a sütés-főzést, természetjárást vagy a kertészkedést is.
1. ábra: Aktív szabadidős tevékenységek
A szabadidőben leggyakrabban végzett passzív jellegű tevékenységek sorát az újság-, könyvolvasás (80 százalék) és az internetezés (75 százalék) vezeti. A televíziózás 10-ből 7 orvosnak jelent gyakori passzív kikapcsolódást, minden második orvos pedig zenehallgatással vagy egyszerűen pihenéssel próbálja ellazítani magát.
Életük fontos része a mozgás és a szellemi kikapcsolódás
Mint ahogy már korábban említettük, igen népszerű időtöltés az orvosok körében a testmozgás. Összességében – mind a háziorvosok, mind a szakorvosok esetében – igen magas, közel 70 százalék azok aránya, akik rendszeres mozognak, és külön kiemelendő, hogy az életkor tekintetében is csak relatíve kis különbségek figyelhetőek meg: míg 50 év alatt 70 százalék a rendszeresen mozgók aránya, addig ezen kor felett sem sokkal alacsonyabb, 60 százalék arányuk!
A mozgásra időt szánók jellemzően (31 százalék) hetente többször is sportolnak. Minden ötödik doktor egy héten legalább egyszer, míg 12 százalékuk ennél ritkábban, havonta 2-3 alkalommal végez valamilyen aktív fizikai tevékenységet.
A sportolók körében legnépszerűbb műfaj a kerékpározás és az úszás, amelyek említési aránya közel 40 százalék. Ez előbbi mellett a labdarúgás vagy a fallabda esetében is igaz, hogy főként a fiatalabbak körében népszerű, míg az úszás egyértelműen az idősebbek kedvelt mozgásformája.
A kulturális események látogatottságát illetően megállapítható, hogy az orvosok szívesen vesznek részt ilyen jellegű programokon – főként színházi estéken. Összességében 15 százalékuk havonta legalább egyszer megnéz valamilyen darabot, további egynegyedük pedig 2-3 havonta jár egy-egy előadásra. Moziba minden harmadik orvos legalább 2-3 havonta, míg múzeumba, kiállításokra minden negyedik doktor jut el ugyanilyen időszak alatt.A komolyzenei koncertek látogatottságát illetően elmondható, hogy az orvosok 22 százaléka rendszeresen látogatja azokat, míg könnyűzenei koncertekre sokkal ritkábban járnak.
Az olvasási szokások vizsgálata alapján megállapítható, hogy a hazai orvosok döntő többsége (több, mint 80 százalékuk) hetente legfeljebb 8 órát fordít könyvolvasásra, és csak nagyon alacsony azok aránya, akik egyáltalán nem szoktak olvasni.
Orvosi szakok szerinti bontás alapján a szakorvosok körében lényegesen magasabb a hetente kevesebb, mint 5 órát olvasásra fordítók aránya (50 százalék), mint háziorvosok esetében (38 százalék), ugyanakkor a könyvolvasásra fordított idő az életkor emelkedésével nő.
Az olvasott könyvek típusát tekintve az említések sorában kimagaslóan elől találjuk a szakkönyveket (72 százalék), de orvosaink szívesen forgatják az utazással kapcsolatos könyveket (41 százalék) vagy történelmi könyveket (38 százalék) is. Szintén népszerűek a művészeti (29 százalék) illetve az életmóddal, egészséggel foglalkozó irodalmi művek (28 százalék).
2. ábra: „Milyen típusú könyveket szokott olvasni?”Tévézési és rádióhallgatási szokások
Ami a tévézési szokásokat illeti, a válaszadók döntő többsége (több, mint 70 százalékuk) hétköznap alig két órát tölt tévézéssel, míg hétvégén néhány órával többet.
A nézett műsorok jellegét tekintve mind a háziorvosok, mind a szakorvosok körében magasan vezet a hírműsorok nézettsége, ami nem is meglepő, ha azt vesszük, hogy az orvosok 97 százalékát érdeklik a híradással kapcsolatos információk.
A legnagyobb érdeklődés a belpolitikai (84 százalék) és külpolitikai témákat (70 százalék) övezi, de sokan figyelik a tudomány, technika, a gazdaság vagy a belföld egyéb híreit is.
A műsortípusok sorát a hírműsorok után a tudományos, ismeretterjesztő műsorok illetve a különböző műfajú filmek követik, közel minden második doktor gyakran néz ilyen típusú műsorokat. Legalacsonyabb nézettsége a filmsorozatoknak, főzőműsoroknak és a magazinműsoroknak van, habár ez előbbi iránt a hölgyek körében valamivel magasabb az érdeklődés.
Az összesített nézettség alapján legmagasabb nézőtábora az m1-nek van, amelyet 10-ből 9 orvos biztos, hogy néz kisebb-nagyobb gyakorisággal.
Rádiót a doktorok 71 százaléka minden nap, közel egytizedük legfeljebb 2-3 naponta szokott hallgatni, míg minden negyedik orvos ennél ritkábban kapcsolja be készülékét. A leggyakrabban hallgatott rádióállomások sorát a Kossuth Rádiót (mr1) (26 százalék) vezeti.
Jövőkép
A kutatás végén néhány kérdés erejéig arra is kitértünk, milyen az orvosi szakma és anyagi helyzet megítélése, hogyan látják jövőjüket az orvosok.
Összességében megállapítható, hogy az elmúlt évek változásai – főként a háziorvosok körében – rosszabb megítélésű helyzetet eredményeztek.
A szakmai helyzet változását illetően a háziorvosok 35 százaléka rosszabbnak, 20 százalékuk jobbnak ítéli mostani helyzetét, 40 százalékuk viszont nem érzékel lényeges, pozitív irányú változást. Ugyanezek az arányok a szakorvosok esetében rendre 29, 35, illetve 34 százalék.
Az anyagi helyzetet illetően mindkét csoportban rosszabb a megítélés. A háziorvosok 35, illetve a szakorvosok 54 százaléka ítéli rosszabbnak jelenlegi helyzetét ebben a tekintetben.
A változásokhoz hasonlóan a jelenlegi szakmai és anyagi helyzet megítélése sem nevezhető jónak: ez előbbi átlagos osztályzata egy 1 és 10 közötti skálán átlagosan 6,3, míg az utóbbié ennél alacsonyabb, közel 5,0-ös osztályzatú.
E kérdés értékelése mindkét orvoscsoportban hasonló, míg az életkor tekintetében igazából csak az egzisztenciális helyzet megítélésében figyelhető meg némi különbség. Ennek jelenlegi állapotát az idősebb orvosok valamelyest jobbnak ítélik.
3. ábra: „Ön milyennek ítéli jelenlegi szakmai és egzisztenciális helyzetét egy tízes skálán* összességében, minden tényezőt egybevetve?”
Mindezek alapján az sem meglepő, hogy hogyan vélekednek orvosaink a külföldi munkavállalást illetően. Összegében 61 százalékuk még soha nem dolgozott más országban, de nem is tervezi, mintegy egynegyedük még nem dolgozott külföldön, de tervei között szerepel, és 14 százalékos azok aránya, akik már dolgoztak más országban, de jelenleg itthon tevékenykednek.
A bontások alapján jelentős különbség életkor alapján figyelhető meg: 50 év felett az orvosok legfeljebb 8 százalékát foglalkoztatja a külföldi munkavállalás gondolata, a fiatalabbak körében viszont ez az arány rendkívül magas, akár 40 százalék is lehet!
Konklúzió
A felmérés eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a nehéz helyzet ellenére az orvosok szeretik a munkájukat, még akkor is, ha csak közel minden második orvosnak váltotta be ez a hivatás elképzeléseit, vágyait (ez egyébként főként a fiatalabb orvosokra jellemző).
Az orvosi hivatás – különösen a jelenlegi helyzetben – nem ígér biztos jövőt a doktoroknak, a munkavállalói évek során csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy teljes anyagi és szociális biztonságot teremtsenek maguknak nyugdíjas éveikre. Ez magyarázza azt a tényt is, hogy az 50 év feletti orvosok több, mint 80 százaléka gondolja úgy, hogy nyugdíjas évei során is dolgozni fog (kényszerül). A jelen helyzetet illetően összességében 10 orvosból 9 érzi úgy, hogy ma nagyon nehéz orvosnak lenni Magyarországon!
Természetesen nem vitatjuk, hogy a mai gazdasági körülmények között senkinek nem könnyű. Egyre többen veszítik el állásukat, és kerülnek nehéz helyzetbe. Egyik oldalról valóban fontos szempont, hogy az egészségügy rendszere a lehetőségekhez mérten a leghatékonyabban működjön, de legalább ilyen fontos lenne olyan célkitűzések szem előtt tartása és megvalósítása, amelyek a magyar orvosok társadalmi, morális és anyagi megbecsülését állítják vissza - még mielőtt nem az orvosok megtartása, hanem az orvoshiány megoldása lenne a kiemelt cél.
4. ábra: „Ön mennyiben ért egyet az alábbi állításokkal?”
