Azonnali beavatkozást sürget a hálapénz problémájának megoldása

Töltse le a kutatási eredményeket:

A hálapénz nem csak a lakosságnak megalázó

Az orvosok 19%-a teljes mértékben elutasítja a paraszolvencia rendszerét, 70%-uk elviekben nem ért egyet ezzel a finanszírozási móddal, de a jelenlegi egészségügyi helyzet miatt kénytelen elfogadni a beteg által felajánlott pénzt. A kérdés megítélésében az alap illetve a szakellátásban dolgozó orvosok véleménye között nincs szignifikáns különbség, és a Szinapszis Kft. 2009-ben végzett hálapénz-felmérésének eredményeihez viszonyítva sem mérhető jelentős változás.

Mind a szakma (82%), mind a lakosság (86%) egyet ért abban, hogy a hálapénz rendszere megalázó a beteg számára. Ugyanakkor a kutatás rámutat: a lakosság mindössze 44%-a gondolja úgy, hogy a paraszolvencia az orvos számára is megalázó, míg a szakma 87%-a szerint ez a gyógyítást végzők számára is az!

Az orvosok és a lakosság gondolkodásbeli különbözőséget mutatja továbbá, hogy az egészségügyi szakemberek 82%-a érzi úgy, a hálapénz rendszer kiszolgáltatottá, kiszámíthatatlanná teszi azt orvos életét azáltal, hogy bevételének egy része változó mértékű, vagyis egyáltalán nem biztosít jól tervezhető megélhetést. Ezzel szemben a lakosság 85%-a azon a véleményen van, hogy az orvosoknak nem érdeke a hálapénz rendszerének megszüntetése, hiszen kényelmes és biztos jövedelemforrást jelent az így jelentkező pénzösszeg.

Alacsony jövedelmek, csökkenő paraszolvencia

Az orvosok 51%-a biztosan nem, 28% valószínűleg nem tudja a jelenlegi alapbérével jövőjét tervezni, és nem meglepő, hogy a beosztás valamint az alap havi nettó jövedelem emelkedésével nő azok aránya, akik valamelyest pozitívabban látják helyzetüket ebből a szempontból.

A felmérés egyértelműen rámutat arra is, a lakosság körében jelentős tévhitek vannak az egy-egy orvosi beosztáshoz tartozó bérszintekkel kapcsolatban, jelentősen felülbecsülik azokat. Az adjunktusi pozíció kapcsán például az emberek 42%-a gondolja úgy, hogy az így dolgozó orvos legalább 250 ezer vagy azt meghaladó összeget kap hivatalos alapbérként, míg a felmérésben résztvevő, adjunktus beosztásban dolgozók kevesebb, mint 10%-a jelölte meg, hogy ennyi pénzt keres. Ugyanezen kérdést vizsgálva a főorvosi beosztás kapcsán is nagy a szakadék: a 250 ezres minimum bérszintet a lakosság közel 70%-a feltételezi, míg a főorvosok kevesebb, mint egyharmada jelölte meg ezt az összeget.

Hogy az alacsony alapbér mellett mennyire nem jelent biztosan tervezhető bér-kiegészítést a hálapénz, azt az is jelzi, hogy a paraszolvencia minden tekintetben csökkenő tendenciát mutat. A Szinapszis Kft. 2009-es kutatásában már utalt a jelenség mérséklődésére, de idén hasonló eredmények tapasztalhatók. A válaszadó orvosok 68%-a szerint a paraszolvenciát adó betegek aránya, 47%-uk szerint az egy beteg által adott pénz összege is csökkent az elmúlt 2 évben. További 60% az egy hónapban kapott hálapénz összegét tekintve is csökkenést tapasztal. A statisztikai bontások alapján a háziorvosok körében valamelyest magasabb (mintegy 10%-kal) azok aránya, akik a hálapénzt adó betegek arányának valamint az egy hónapban kapott hálapénz összegének mérséklődését említették, illetve a csökkenés trendje a szakrendelőkben is magasabb, mint a kórházakban.

Különbségek figyelhetők meg abban a tekintetben, mit gondol az orvos és mit maga a beteg a hálapénz adásának motivációját illetően.

Az orvosi véleményekkel szemben közel minden második lakos ez utóbbit, vagyis a megfelelő ellátás hiányától való félelmet jelölte meg, és további 16% a kiszolgáltatottság érzetét akarja csökkenteni a paraszolvencia adásával.

A lakosság körében végzett felmérés részletesebben is vizsgálta a hálapénz-adás motivációit. Megállapítható, hogy a betegek hálapénz-adását döntően befolyásoló tényezők közé tartozik nemcsak a kiszolgáltatottság érzetének csökkentése (76%), a megfelelő szintű ellátás vagy az orvos időbeni rendelkezésre állásának elmaradásától való félelem (69 illetve 68%), de sokan valós hálájukat (68%) igyekeznek így kifejezni, míg többeket (63%) az motivál, hogy a paraszolvencia révén lehetőségük van az orvos megválasztására.

Megfelelő bérszint mellett a hálapénz adása, elfogadása akár szankcionálható is lehet

A hálapénz problémájának megoldására főként az orvosok, de még a lakosság jelentős többsége is lát megoldást. A szakma esetében 90%-os említéssel a hivatalos bérek megfelelő szintre emelése került első helyre – amely egyébként a jelenleg keresett nettó alapbérek legalább háromszorosát jelenti!

A lakosság körében ugyancsak a bérek rendezése volt az elsődlegesen javasolt megoldás, ugyanakkor ennek említési aránya (57%) jóval alacsonyabb, mint a szakma esetében. Mindez – és a korábbiakban említett diszkrepanciák – arra engednek következtetni, hogy a lakosság szerint az orvosi bérek kérdése kevésbé égető probléma a paraszolvencia szempontjából.

Az orvosok 36, a lakosság 21%-a az alapcsomagtól eltérő „extra”kórházi szolgáltatások (pl. hotel-szolgáltatás) hivatalos megvásárolhatóságát is megoldási eszközének tartja, míg közel azonos említési aránnyal, egyharmaduk a kórházak finanszírozásának javítását említi.

Konklúziók, az MRSZ javaslatai

Ez a felmérés egy nagyon fontos állomása a hálapénz elleni küzdelemnek. Számos, eddig csak szubjektív érzésből fakadó véleményt számszerűsít és egyértelművé teszi annak a kérdésnek az eldöntését, hogy a hálapénz rendszernek mennie vagy maradnia kell.

A Szövetség véleménye az, hogy a Hálapénz rendszernek MENNIE KELL!

Az orvosi és lakossági felmérések rámutattak: a hálapénz rendszer kiszolgáltatottá teszi az orvost és beteget egyaránt, megalázó és frusztráló mind az orvos, mind a beteg számára. Összességében gátja az egészségügy hatékony működésének, a minőségi szakképzésnek, és az elégedetlenségek következtében az orvosi elvándorlás egyik legfőbb motorja.

A paraszolvencia erősíti a korrupció jelenségét. A gyógyítás alapját jelentő orvos-beteg bizalmi viszony sérül azáltal, hogy a hálapénzről és az orvosi bérek megítéléséről sok ponton mást gondol a két „résztvevő fél”.

A Magyar Rezidens Szövetség a tények birtokában nem tehet mást, egyszerűen nincs más választása, mint teljes mellszélességgel kiállni a hálapénz rendszer eltörlése mellett, mert „vétkesek közt cinkos aki néma”.

Bízunk abban, hogy ebben a munkában egyre többen és többen fognak támogatni minket. Sikert csak közös akarattal és munkával érhetünk el.

Az MRSZ javasolt megoldásai:

Támogatását Ön is kifejezheti Facebook oldalunk - https://www.facebook.com/halapenzkampany - felkeresésével. Ugyanide várjuk hozzászólásaikat, javaslataikat.

A lakossági kutatásban 761 válaszadó vett részt. A minta a 18 év feletti lakosságra vonatkoztatva életkor szerint vegyes eloszlást mutat, az országos átlaghoz viszonyítva az idősebbek aránya valamelyest magasabb, míg nem, földrajzi eloszlás szerint követi az országos átlagot. A kitöltők 57%-ának van valamilyen krónikus betegsége, közel 70%-uk már adott valaha hálapénzt.