HUN

ENG

Az orvosok szerint javult a betegek egészséggel kapcsolatos attitűdje az elmúlt 5 évben

  • 2013-12-05 10:00:00
  • Kutatás


A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogyan látják orvosaink a páciensek egészség- és betegségtudatosságát, milyen irányú változásokat érzékelnek az elmúlt öt év vonatkozásában ezen a területen. A felmérés néhány kérdése az orvos-beteg kapcsolat alakulására is kitért.

Az orvosok szerint az anyagi biztonság fontosabb, mint az egészség

Az egészség egyéb „élet-tényezőkhöz” viszonyított megítélése meglehetősen alulértékelt a válaszadó orvosok szerint saját betegeik körében. A páciensek életének „preferenciarendszerében” ugyanis kimagaslóan jelentős szerepe az anyagi biztonságnak van (ötös skálán mérve 4,4-es osztályzatú), amelyet a család (4,3) követ. Ugyancsak kiemelt szerepe van annak, hogy egy orvosi ellátás során mennyire bízhatnak a betegségben szenvedők a szakemberben, kihez fordulhatnak bizalommal (4,2), míg a személyes egészség (4,0), de főként az egészséges életmód (3, 1) a sorban csak ezeket követve jelenik meg, szerepük jóval elmarad a legfontosabb tényezőkétől. Érdekesség, hogy például az egészséges életmód fontosságát még a szórakozás is megelőzi – legalábbis a doktorok visszajelzése alapján.

Az előbbi szempontok elmúlt öt éves időszakban tapasztalt változását elemezve megállapítható, hogy az anyagi biztonság jelentősége szignifikánsan nőtt a közelmúltban, a szakemberek közel 80 százaléka véli úgy, hogy az kiemelt fókuszt kapott a betegek életében. Jó hír ugyanakkor, hogy a változások listájának második helyén az egészség áll, amely tényező fontossága az orvosok 60 százaléka szerint kisebb-nagyobb mértékben erősödött, és a jelenleg ugyan még elhanyagolt „egészséges életmód” vonatkozásában is minden 2. orvos szerint javulás érzékelhető. Az egészség szerepének ilyen jellegű felértékelődését a házi- és szakorvosok egyaránt érzékelik, nincs szignifikáns különbség a két célcsoport véleménye között.

Legkevesebbet a prevencióról tudunk

A betegek jelenlegi edukáltságát, tájékozottságát illetően meglehetősen kritikusan nyilatkoztak az orvosok. A terápiahűség és terápiás költség vonatkozásában tapasztalják elsősorban, hogy valamivel jobb a helyzet, bár még ezen véleményt is csak közel 40 százalékuk osztja igazán határozottan. Kritikusabb a helyzet az alternatív gyógymódok, a patikai gondozás és az általános prevenció tekintetében, amelyek esetében közel 50 százalék érzi úgy, nem kellően tájékozottak a rendelőben megforduló betegek.

Az elmúlt öt évben leginkább a terápiákkal és a betegség tüneteinek felismerésével kapcsolatban mutatnak magasabb fokú tájékozottságot a betegségben szenvedők, a doktorok fele-fele érzi úgy, hogy ezen szempontokból jobb lett a helyzet. A jelentősebb pozitív irányú változások között kell még megemlítenünk a prevenciót és a gyógyszerekkel kapcsolatos informáltságot is, míg a változási lista sorának másik végéről a terápiás költség, a betegségek és életmód területei érdemelnek kiemelést, amelyek az orvosok 20-30 százaléka szerint rosszabbak lettek.

Összességében arra a kérdésre, hogyan változott a betegek egészségtudatossága az elmúlt 5 év vonatkozásában, a szakemberek inkább pozitívan vélekedtek: közel 60 százalék azok aránya, akik szerint javulás figyelhető meg, és külön érdekesség, hogy a helyzet megítélésében nincs különbség orvosi szakok között.

Nagyon sok a stresszel küzdő beteg

A betegek egészségét támogató illetve veszélyeztető tényezők vizsgálata kapcsán kiemelt helyen végzett a stressz, amely a válaszadó orvosok pácienseinek átlagosan felét (!) érinti. A betegkör mintegy 40 százaléka él káros szenvedélyekkel (dohányzás, alkohol, stb.), és hasonlóan magas az elhízottak aránya is. Mindössze a betegek egyötödéről mondható el, hogy kerüli az egészségtelen ételeket vagy rendszeresen sportol.

Mindenképp pozitív – de nem elégséges – eredményként értékelhető, hogy a prevenciós célú „tevékenységek” az érintettek egy részénél már megjelentek: 34 százalékuk rendszeresen jár szűrővizsgálatokra, és jelentős többségükre nem jellemző, hogy egyáltalán ne érdekelné egészsége. Az orvosok tudomása szerint a betegek 25 százaléka vitaminok, étrend-kiegészítők alkalmazásával is igyekszik tenni az egészségért.

A betegségben szenvedők ilyen jellegű összetételét tekintve nincs különbség a házi- és szakorvosi vélemények között.

A vizsgált tényezők előfordulásának változását tekintve elmondható, hogy az elmúlt öt év „nyertese” a stressz, amely az orvosok 30 százaléka szerint jelentősen, 54 százalékuk szerint pedig valamelyest gyakrabban fordul elő a betegek körében. Pozitív irányú változás érzékelhető ugyanakkor a szűrővizsgálatok rendszeres igénybevétele, az egészségtelen ételek kerülése valamint a vitaminok alkalmazása területén. (Az előbbiekben említett három jelenség közül az első kettőt főként a családorvosok tapasztalják.) Mindezzel egyidőben  mérséklődött a káros szenvedállyel élők aránya, és egyre magasabb az egészségük vonatkozásában felelősen gondolkodók aránya.

Az orvos-beteg kapcsolat alakulását maga a szakma is kedvezőtlennek ítéli

A válaszadó orvosok 70 százaléka érzi úgy, hogy a betegek jellemzően bíznak az orvosokban, és ezt a bizalmi indexet egy tízes skálán mérve – orvosi szaktól függetlenül – átlagosan 7-es osztályzatra értékelik. Hasonlóan magas arányuk (67%) tapasztalja úgy, a páciensek döntően betartják az előírt utasításokat, és további 14 százalék szerint, ha elő is fordul a javaslat megszegése, arról beszámol a beteg orvosának.

Mindezek ellenére az orvos-beteg kapcsolat alakulásáról a házi- és szakorvosok egyaránt negatívan vélekednek: a megkérdezettek közel egytizede (7%) véli úgy, hogy nagyon, további 40 százalékuk szerint valamelyest kedvezőtlen irányba változott a kapcsolat minősége az elmúlt öt évben, míg pozitív irányú változást ehhez képest mindössze 33 százalék érzékel.

A kutatásról

A kutatás módszertanát tekintve online kérdőíves megkérdezéssel készült, 2013 nyarán a Szinapszis Kft. segítségével. A kérdőívet önkéntesen, anonim módon összesen 325 orvos töltötte ki, a minta nem reprezentatív. A megkérdezettek 66 százaléka alapellátásban dolgozó háziorvos, 34 százalékuk szakorvos (pl. neurológus, traumatológus, stb.). Demográfiai tényezőket tekintve elmondható, hogy 57 százalékuk férfi, 43 százalékuk nő, átlagos életkoruk pedig 52 év. A minta országos eloszlása régió és településtípus alapján vegyes.

Kutatással kapcsolatos további információ: Kiss Katalin, vezető kutató