Az egyén felelőssége az egészségügyi ellátásban: Avagy hol tart a magyar társadalom egészségtudatossága?

• 2008-05-01 02:17:00
• Kutatás

BMI indexek alakulása a felnőtt magyar lakosság körében

A rendszeres testmozgás tekintetében közel minden második lakos csak nagyon keveset vagy egyáltalán nem mozog rendszeresen, illetve ugyanekkora azok aránya is, akik egy héten többször végeznek valamilyen mozgást, esetleg sportolnak. A demográfiai bontások alapján elmondható:

- A szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere problémákban gyakrabban érintett 40 év feletti, idősebb korosztály nagyobb figyelmet fordít ugyan az egészséges étkezésre, ez azonban egy mozgásszegény életmóddal társul, így jellemzőbb az elhízottak magas aránya.

- Sajnos a fiatalabb, 40 év alatti korosztály sem példamutató ebből a szempontból, mert bár esetükben ritkább az elhízás (20 és 35% közötti), a rendszeres testmozgók aránya csak 44-48% körüli, vagyis a mozgás iránti igény egyáltalán nem általános ezeknél a korcsoportoknál.

Megvizsgáltuk az egészséges étkezés és a rendszeres testmozgás viszonyát is, amely alapján azt tapasztaltuk, hogy az egészségesebben étkezők 40-50%-a egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán végez rendszeresen testmozgást!

A dohányosok aránya a felnőtt lakosság körében átlagosan 30%-os, és a legerősebb dohányosok, akik naponta legalább 6 szál cigarettát szívnak el, főként 25 év alatti fiatalok! (Ez a becslés pontosnak tekinthető, hiszen az OECD adatai alapján, 2003-ban a felnőtt lakosság körében 34% volt a dohányosok aránya.)

A megkérdezettek 30%-a – saját bevallása szerint – soha nem fogyaszt alkoholt. Kisebb mennyiségű szeszes italt a lakosság 56%-a ritkán, míg további 8%-uk hetente néhány alkalommal iszik meg. A (bevallottan) rendszeres alkoholfogyasztók aránya 6%-os. Véleményünk szerint az alkoholfogyasztás tekintetében nem voltak őszinték a megkérdezettek, és ráadásul – mint azt a később látni fogjuk – nem is tulajdonítanak akkora jelentőséget ennek a tényezőnek az egészség megőrzése szempontjából!

Az egészséges életvitel részeként vizsgáltuk a stressz szerepét is. A lakosok mintegy 45%-ának élete stresszes, és a stressz elsősorban a 25-40 év közötti korosztályt érinti. A keresztbontások alapján megállapítható, hogy a stresszes életvitelt élők körében magasabb az erősebb dohányosok és az egészségtelenül étkezők, valamint a szív-érrendszeri betegségben szenvedők aránya! Mindemellett a stressz káros hatással van az általános közérzetre, kutatásunk ugyanis rámutatott: a stresszesebb életvitelt élők kevésbé érzik jónak egészségi állapotukat, közérzetüket!

A betegségek megelőzésének egyik fontos része (lehetne) az egészségügyi szűréseken való rendszeres részvétel. Ahogyan a következő ábrán látható, a „legnépszerűbb” egészségügyi szűrés, a tüdőszűrés. Ennek említési aránya minden korosztályban az átlag (90%) körül alakult, amely feltehetően többnyire a szűrés kötelező jellegével magyarázható.

2. ábra

Egészségügyi szűrések részvételi arányai

A vérnyomásmérés, a laborvizsgálat vagy az EKG elsősorban idősebb korosztályban jellemzőbb, míg a fiatalok főleg fogászati szűrésre, illetve a hölgyek nőgyógyászati szűrésre járnak.

Az egyes szűrési típusok (pl. vérnyomásmérés) említési aránya mindig a leginkább érintett krónikus betegek (pl. hipertóniások) körében a legmagasabb (90% vagy afeletti).

A szűrés időpontját illetően egyébként a szív- és érrendszeri problémával küzdők közel 40%-ának 1-2 héten belül, 30%-uknak 1-2 hónapon belül mérték vérnyomását, míg az anyagcsere problémával küzdők mintegy 50%-a volt 1-2 hónapon belül laborvizsgálaton.

Számos korábbi kutatásunk és jelenlegi felmérésünk is rámutatott arra a tényre, hogy a magyar lakosok tájékozottsági szintje az egészségügyi témákat illetően alacsony, nem ismertek a legfontosabb rizikófaktorok, hiányzik a tudatos prevenciós magatartás. Ez a probléma az érdeklődés hiányára vezethető vissza, hiszen a felnőtt lakosság 34%-a egyáltalán nem keres egészségügyi vonatkozású információkat, további 7%-uk pedig teljesen érdektelen ilyen tekintetben.

Közel minden ötödik lakos érdeklődik proaktívan (és rendszeresen!) az egészségügyi témák iránt, 37%-uk alapvetően érdeklődő, és még az is előfordul, hogy utánanéz ilyen jellegű információknak. A demográfiai bontások alapján életkor tekintetében azt tapasztaltuk, hogy 25 és 70 év között 60-70% között mozog az érdeklődőbb laikusok aránya (25 év alatt mindössze 41%!), ugyanakkor az érdeklődés szintje és az iskolai végzettség között összefüggés van: ez előbbi emelkedésével ugyanis nő az érdeklődők aránya!

Az érdeklődési szint és az egészségügyi szűréseken való részvétel gyakorisága között egyébként szoros kapcsolatot tapasztaltunk: a szűréseken rendszeresen részt vevők aránya ugyanis lényegesen magasabb az egészségügyi témák iránt proaktívan érdeklődő laikusok körében!

A magyar lakosság egészségtudatosságát, valamint a betegek compliance-t, az egészségmegőrzéssel, betegségekkel, gyógyszerekkel kapcsolatos tájékozottsági szintjét az orvosok is értékelték egy 10-es skálán, ahol az alábbi átlagos eredményeket kaptuk.

3. ábra

Egészségtudatosság, compliance, tájékozottság – orvosi vélemények

Látható, hogy a betegek jó része együttműködőnek mondható, a lakosság egészségtudatossága, illetve a betegek tájékozottsági szintje azonban alacsony az orvosok visszajelzése alapján!

Van még mit javítani egészségtudatosságunkon

Mind az orvosok, mind a lakosság körében megvizsgáltuk, hogy az eddigiekben vizsgált szempontok a szakemberek és a laikusok értékelései alapján mennyiben járulnak hozzá az általános egészségi állapothoz. (A megkérdezettek minden szempontot értékeltek 1-től 10-ig terjedően, ahol az egyes jelentése, hogy egyáltalán nem játszik szerepet az adott tényező az egészségben, a tízes pedig, hogy nagyon fontos szerepe van abban.)

Mindemellett az orvosok a tényezők fontosságán túl azt is értékelték, hogy tapasztalataik alapján, milyennek találják a magyar lakosság – betegeket és egészségeseket egyaránt beleértve – állapotát a kérdéses szempontokból.

Ahogyan az ábrán is látható, az elvárt és tényleges állapotok igen távol esnek egymástól és a magyar lakosság egészségi állapota orvosi értékelések alapján, egy 10-es skálán mindössze 3 és 4 között mozog!

4. ábra

Diagnózis: A magyar társadalom állapota

Látható, hogy a vizsgált tényezők közül az egészséges életmód szempontjából az orvosok a rendszeres testmozgást és a dohánymentes életet tartják a legfontosabbnak, míg a laikusoknál első helyen a stresszmentes életvitel szerepel, melyet a dohányzás követ. Mind az orvosok, mind a lakosság körében a mértékletes alkoholfogyasztás és a tájékozódás szerepe alulértékelt leginkább.

A vizsgált tényezők fontossága – az átlagos osztályzatok alapján – a krónikus betegek esetében magasabb, illetve valamennyi szempont esetében igaz, hogy a káros szokások „hívei” kevésbé tartják fontosnak azokat. Csak összehasonlításként: az étkezésükre maximális figyelmet fordító lakosok körében például az egészséges táplálkozás fontossága 10-es skálán 9,19-et kapott, míg az egészséges étkezést figyelmen kívül hagyók esetében ez az érték mindössze 7,63.

Az új egészségbiztosítási modell megítélése

A kérdőívek végén három rövid kérdés erejéig az új, több egészségbiztosítási pénztárra épülő modellről kérdeztük az orvosokat és a laikusokat. Célunk a tájékozottság mérése, a rendszerrel kapcsolatos vélemények, percepciók megismerése volt.

Arra a kérdésre, hogy „Ön hogyan gondolja, rendelkezik elegendő információval az új egészségügyi ellátórendszerről?” mindössze az orvosok 16%-a nyilatkozott úgy, hogy kellő információk birtokában van. A válaszadók 43%-a inkább csak valamennyi, 38%-uk nagyon kevés, míg 3%-uk egyáltalán nem rendelkezik információval e témát illetően.

A lakosság körében valamivel magasabb, 28%-os az elegendő információkkal rendelkezők aránya és 33%-uk érzi úgy, hogy csak valamennyire „jártas” ebben a kérdésben. 28%-os a nagyon kevés és 10%-os az információval nem rendelkezők aránya.

A fentieknek azonban némileg ellentmond az a tény, hogy konkrét változást a laikusok alig 40%-a tudott említeni, míg az orvosoknál ez az arány 67%-os volt!

Az említett változások mindkét célcsoport esetében nagyon szerteágazóak voltak, bizonyítja ezt az is, hogy a leggyakoribb válaszok alig érték el a 8%-ot! Az alábbi táblázatban, címszavakban összefoglaltuk a leggyakrabban előforduló, legalább 3%-ot elért említéseket.

Orvosok:	Laikusok:
• „várhatóan javul az ellátás színvonala” • „választási szabadság ” • „többszintű biztosítási csomagok” • „előtérbe kerül a prevenció, az egészséges életmód” • „betegutak módosulás/korlátozása” • „egyenlőtlen ellátás” • „hatékonyabb lesz a rendszer” • „régiók szerinti besorolások” • „verseny”	• „nem tartja jónak” • „választási szabadság ” • „bizonytalan kimenet, még nem lehet tudni, milyen lesz” • „várhatóan javul az ellátás színvonala” • „egyenlőtlen ellátás lesz, amely hangsúlyozza a szegények és gazdagok közötti különbségeket (aki többet fizet, többet kap)”

Zárásként mind az orvosoknak, mind a laikusoknak feltettünk négy, az új egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos állítást. A kérdés csupán annyi volt, hogy ezekkel mennyire értenek vagy éppen nem értenek egyet. Az összehasonlító eredményeket a következő ábra tartalmazza.

5. ábra

Több egészségbiztosítási pénztár – Állítások vizsgálata