HUN

ENG

60. jubileumi kongresszusát tartotta a piackutatók világszövetsége - ESOMAR Kongresszus, 2007. szeptember 16-20., Berlin

  • 2007-09-21 01:52:00
  • Konferencia


A kongresszus célja a szakember-találkozón felül, hogy előadások során bemutatásra kerüljön a piackutatási szakma jelene, a legfejlettebb technikák, új módszertanok, valamint megismerhessük a szakma jövőjére vonatkozó elképzeléseket.
 
Az előadások közös nevezőjeként a következő, piackutatást megrendelő és kivitelező szakemberek számára fontos megállapításokat tehetjük:
 
  1. A különböző kutatási módszertanok egyre inkább fuzionálnak, összekapcsolódnak, nem célszerű kutatási módszerekben (kvalitatív vagy kvantitatív megközelítésben) gondolkozni, hanem a kutatási problémát elemezve megválasztani azokat az egymásra épülő módszereket, melyek segítségével teljes mértékben megválaszolhatók a felmerülő kérdések. A hagyományos kvalitatív és kvantitatív módszerek kiegészülnek az etnográfiával, internetes kereső technikákkal, egyéb új megközelítésekkel.
 
  1. A kutatások során a cél az interjúalany maximális bevonása (involvement). Ehhez szükséges az interjúalany megismerése, a probléma, feladat pontos ismertetése. Az interjúalanyok bevonásának magasabb szintje, mikor visszacsatolást kap az eredményekről, továbbgondolhatja azokat, és további információkkal szolgálhat a kutatás témájában. Ez a módszer betegkutatásoknál különösen eredményes lehet.
 
Az új távlatokat egyértelműen az Internet nyitja meg a piackutatók számára. És ott nem az online adatfelvételi technikákra gondolunk elsősorban (melyek lassan hazánkban is elfoglalják méltó helyüket a piackutatásban), hanem más, innovatív eszközök által végzett kutatásokra. Két gondolatébresztő prezentációt tartottak ezen a területen.
 
Az első a second life-ban végzett fókuszcsoportos kutatás volt, azaz egy virtuális világban is lehet már piackutatást végezni a valóságban kapható termékekkel, elérhető szolgáltatásokkal kapcsolatosan, melynek eredményei hasznosíthatók a gyakorlatban. Ugyan az interjúalanyok kitalált személyiségek (avatarok), de a mögöttük megbújó valós személyek érzéseit, gondolatait kapjuk vissza.
 

A másik az Internet technológia adta lehetőséget taglalta, azaz szekunder kutatásként lehetőség van egy termékkel, szolgáltatással, márkával vagy gyártóval kapcsolatos felhasználói vélemények, leírt asszociációk kigyűjtésére (akár fórumokból, blogokból, web 2.0 rendszerben épülő oldalakról). Ez az ún. „tagging” módszer segítségével kideríthető, hogy mik az elsődlegesen, másodlagosan előforduló asszociációk, társítások, és milyen további említésekkel találkozhatunk még a vizsgálat tárgyával kapcsolatosan. Természetesen a hatalmas adathalmazban csak megfelelő szoftver segítségével tudunk kutakodni, ezek segítségével készíthető el legkönnyebben a gondolati halmaz, a „tag cloud” (hogy könnyebben elképzelhető legyen, mellékelem a web 2.0 felhőjét).